Csaknem negyven év telt el a csernobili atomerőműben történt robbanás óta, a baleset helyszínén azonban a mai napig mérnek sugárzást. Ez ugyanakkor kizárólag az embereket tartja távol a területtől, amelyet azóta visszahódított a természet, a növények mellett állatok populációi is élnek a zónában. Egy friss kutatás szerint, amelyet az Iflscience cikke is bemutat, a farkasok génállományában olyan mutációk jöttek létre, amelyek ellenállóbbá tették őket a daganatos megbetegedésekkel szemben.
Dr. Cara Love, a Princetoni Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a csernobili farkasokat, hogy megértse, az állatoknak hogyan sikerült alkalmazkodniuk az állandó sugárzáshoz. Nyomkövetőkkel látták el az állatokat, és szenzorokkal mérték az őket ért sugárterhelést. A kutatás kimutatta, hogy a zónában élő farkasok az életük során naponta több mint 11,28 millirem sugárzásnak vannak kitéve, ami hatszorosa az embereknél megállapított veszélyességi küszöbnek.
A vérvizsgálatok azt is kimutatták, hogy az állatok immunrendszere olyan módon alkalmazkodott a megváltozott környezethez, mint ahogy a rákbetegek szervezete reagál a sugárkezelésre. Génjeikben pedig olyan mutációk jöttek létre, amelyek ellenállóbbá tehetik őket a rák kialakulásával szemben. Megvizsgálták a területen élő, elvadult kutyákat is, és az ő szervezetükben is hasonló mutációkat fedeztek fel.
A szakemberek szerint az állatokban végbement változások megértése a daganatok elleni küzdelemben is fontos szerepet tölthet be. A vizsgálatokat azonban az utóbbi időszakban ellehetetlenítette az orosz-ukrán háború, a kutatók emiatt nem tudtak visszatérni a veszélyesnek ítélt területre.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: