Amennyiben az emberi test egésze vagy nagyobb része által elnyelt sugárdózis energiája meghaladja az 1 Joule-t kilogrammonként (ezt nevezzük 1 gray-nek), úgy rövid időn, azaz órákon vagy napokon belül kialakulhat sugárbetegség. A tünetegyüttes szimptómái kezdetben a sejtpusztulás miatt lépnek fel, a későbbiekben pedig a genetikai állományban bekövetkezett mutációk következtében. Ennek tükrében megkülönböztetünk akut, krónikus és késői sugárbetegséget.
Emellett beszélni kell az úgynevezett teratogén hatás következményeiről is. Ha ugyanis a sugárterhelés az ivarsejteket is érinti, az azokban kialakuló mutációk öröklődő betegségekhez vezethetnek. Mindazonáltal ezt a hatást egyelőre csak állatkísérletekben igazolták, a történelem eddigi atomkatasztrófái során sugárterhelésnek kitett emberek utódaiban nem növekedett meg az öröklődő betegségek gyakorisága.
Ami a gyógyulási, túlélési esélyeket illeti, meghatározó tényező a sugárdózis mértéke. A csernobili baleset során például 21 tűzoltót ért 6-16 gray sugárzás, közülük pedig csak egy maradt életben. További 22 sérült közül, akik 4-6 gray sugárzással érintkeztek, 15 főt tudtak megmenteni, míg a 2-4 gray terhelésnek kitett 50 főből csak egy veszítette életét, ő is a súlyos termikus bőrégés miatt. Általánosságban elmondható, hogy az egész testet érő 3-4 gray terhelés kellő orvosi ellátás hiányában az érintettek felénél 60 napon belül halálhoz vezet.
Milyen tünetekkel jelentkezik a sugárbetegség? Hogyan kezelhető a veszélyes állapot? Miért téves a sugárfertőzés kifejezés? Mi történik, ha csak egy adott testrészt ér a sugárzás? Minderről bővebben olvashat Betegségek A-Z rovatunk legújabb bejegyzésében ide kattintva .
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: