Minden 50 év feletti férfinak és nőnek azt tanácsoljuk: menjenek el a háziorvosukhoz és kérjenek vastagbélrák-szűrést. Lássuk a vastagbélrák korai tüneteit!
Véres széklet
A véres széklet oka, hogy a tumor vérezni kezd. A vérzés általában nem folyamatos, és a vastagbélrák korai állapotában nem is nagymértékű, ezért nem is mindig észrevehető. Jól látható és könnyen észrevehető jel viszont, amikor a széklet színe kifejezetten sötétté válik a vele elkeveredő vér miatt. A vastagbélrák egy másik, szintén korai tünete lehet a vérszegénység, amely a tumor folyamatos vérzése következtében alakulhat ki. A kismértékű, de rendszeres vérveszteséget idővel komoly fáradtság, gyengeségérzet és sápadtság kísérheti.
Nyálkás széklet
A széklettel együtt nyákos váladék is ürülhet. Ez szintén nem mindig feltűnő, de ha jelentős és tartós változást tapasztalunk a székletünk állagában, érdemes orvoshoz fordulnunk.
A székletürítési szokásaink tartós megváltozása
A vastagbélrák további, szintén korai tünete lehet, ha a szokásosnál ritkábban vagy épp gyakrabban kell vécére mennünk. Székrekedés és hasmenés tehát egyaránt előfordulhat.
Egyéb tünetek
Hasi fájdalmaink is lehetnek, ezen kívül enyhe teltségérzet maradhat vissza a székletürítést követően.
A végbél- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növeli:
- A helytelen táplálkozás: a túl nagy kalóriabevitel bizonyítottan fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyancsak fokozza a kockázatot a túl kevés növényi eredetű táplálék bevitele.
- A helytelen életvezetési szokások: a mozgáshiány, a túlsúly, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
- A korábban diagnosztizált polip (a vastagbél nyálkahártyájából a bél ürege felé kitüremkedő szövetnövedék). Ha bárkinél ilyen polipot már diagnosztizáltak fokozott figyelemre és rendszeres szűrésre van szükség.
- Az 50 év fölötti életkor.
- Ha a családban korábban már előfordult vastagbél- vagy végbélrák. Ha a betegség elsőfokú rokonnál (szülő, testvér vagy gyermek) fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb.
- A betegnél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák.
- Az éveken keresztül a beteg anamnézisben szereplőgyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa és Crohn-betegség).
Fontos megjegyezni, hogy akkor is kialakulhat vastagbélrák, ha ezek egyike sem jellemző! Emésztési problémák , mint például a székrekedés vagy a hasmenés nem növelik a vastagbélrák rizikóját, ugyanakkor a betegség korai előjeleit is jelenthetik. Minden rák annál eredményesebben kezelhető, minél korábbi fejlődési stádiumában kerül felismerésre. Különösen igaz ez a végbél- és vastagbélrákra, melyek hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak.
A vastagbéldaganatok szűrésére különböző módszerek állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb eljárás a székletben kimutatható, szemmel nem érzékelhető (úgynevezett okkult) vérzés kimutatásán alapul. Ennek elvégzéséhez a patikákban magunk is beszerezhetünk széklet vértesztet, vagy háziorvosunkat kérhetjük arra, hogy adjon beutalót a széklet laboratóriumi vizsgálatához.
Tudnunk kell, hogy a székletben nem csak a daganat miatt lehet vér – egyéb emésztő szervrendszeri betegségek is állhatnak a vérzés hátterében – , ezért a pozitív teszt további vizsgálatokat indokol. Ugyanakkor a negatív székletteszt nem zárhatja ki egyértelműen a daganat lehetőségét! Ennek oka, hogy a daganat nem "vérzik" állandóan, illetve az, hogy ez a módszer a még nem vérző rákos elváltozást nem képes kimutatni. Ebből következik, hogy a mintavételek számát növelni kell, illetve a tünetekkel rendelkező egyéneket negatív székletteszt esetén is tovább kell vizsgálni.
Pozitív székletteszt esetén gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkopiát (teljes béltükrözés, a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során átvizsgálható a teljes vastagbél (közvetlenül, "szemmel"), illetve a gyanús területekről szövettani minta is vehető, az esetlegesen észlelt polipok – a bélfalból a bél üregébe betüremkedő nyálkahártya-növedékek – pedig a vizsgálat közben eltávolíthatók. A polipok eltávolítása azért fontos, mert ezekből később rosszindulatú daganat fejlődhetne ki.
A székletben szabad szemmel is észlelhető friss vér mindig felveti a végbél- és/vagy vastagbélrák gyanúját. Ilyen esetben már nem tesztet, hanem szintén eszközös vizsgálatot kell végezni.
A kolonoszkópiás vizsgálat nem teljes értékű alternatívája a kettős kontrasztos (báriumot és levegőt tartalmazó) bélfeltöltés (irrigoszkópia). Ez utóbbi vizsgálat ugyancsak lehetővé teszi a vastagbél indirekt (nem közvetlen, hanem a filmen történő) áttekintését, de alkalmatlan a gyanús területekről a szövettani mintavételre. Számos tényező bizonyítottan növeli a vastagbélrák és a végbélrák kialakulásának kockázatát. Fontos azonban megjegyezni, hogy akkor is kialakulhat vastagbélrák, ha ezek egyike sem jellemző.
