A naponta frissülő pollennaptár keddi adatai szerint a csalánfélék pollenkoncentrációja országosan magas, a pázsitfűfélék mennyisége pedig jellemzően a közepes-magas tartományban alakul. A többi lágy szárú allergén közül az útifű és a kenderfélék pollenkoncentrációja alacsony-közepes szintet ér majd el, de kis mennyiségben a libatopfélék, a lórom, az ernyősvirágzatúak, a gyékény és a sás pollenszemei is jelen vannak a levegőben.
Az átmeneti időszak sem lesz könnyű
A pázsitfűfélék pollenszezonjának csúcsidőszakán már túl vagyunk, így most egy átmeneti időszak van. A fentebb említett allergének mellett a hárs, a szelídgesztenye, a fenyőfélék, a bálványfa, illetve a ciprus- és tiszafafélék pollenszemei is nehéz perceket okozhatnak az allergiásoknak – bár ezek most csupán csekély mennyiségben keringenek a levegőben.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) polleninformációiból továbbá az is kiderült, hogy a kültéri allergén gombák közül az Alternaria spóraszáma országosan a magas, néha pedig a nagyon magas tartományban alakul, az Epicoccumé pedig jellemzően alacsony szintet ér el.
Túlérzékeny immunrendszer, változatos tünetek
Ahogy már korábbi cikkünkben is írtuk, az allergiás reakció akkor jön létre, amikor az immunrendszer érzékenyen reagál bizonyos – egyébként ártalmatlan – anyagokra. Ez lehet étel, pollen, gyógyszer vagy akár egy rovarcsípés. Az eltúlzott immunválaszt kiváltó anyagokat nevezzük allergéneknek.
Az allergiás reakció gyulladással és irritációval jár együtt. A konkrét tünetek viszont az allergén típusától is függhetnek, és egyénenként eltérhetnek. Jelentkezhet például bőrpanasz, torokkaparás, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés és könnyezés, de akár emésztőrendszeri panaszok és alvászavarok is.
