A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. A növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése egyeseknél akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyikük jelent valódi veszélyt ránk – hangsúlyozta dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus szakembere.
Mint mondta, a rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket. A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a ruhánkba belegabalyodva csíp meg bennünket – erre viszont csak egyszer képes, fullánkja ugyanis beleszakad az ember bőrébe. A méhek azonban a szúráskor feromont bocsátanak ki, amelyet megérezve a közelben lévő többi méh is ránk támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt
Az ember közelében élő társas darazsak már nagyobb veszélyt jelenthetnek. Ezek a rovarok gyakran a padlásokon vagy ereszek alatt tanyáznak, és jellemzően igen agresszívan védik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egymás után akár többször is megszúrhatnak bennünket.
Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?
A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: a bőrpír, a viszketés, a fájdalmas, vörös duzzanat és a meleg tapintat. Ezek általában 1-2 napon belül elmúlnak. Az emberek egy részénél viszont akár 10 centiméternél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, amely több napon át is fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasak, ez esetben is elegendő csupán a tüneti kezelés, amely elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, a hideg állott vizes borogatást vagy jegelést, és az érintett végtag felpolcolását jelenti.
A tüneteket antihisztamintartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után azonban ritkán sokkal súlyosabb szisztémás – vagyis az egész szervezetet érintő – tünetek is kialakulhatnak. Ezek időben történő felismerése életmentő lehet. A gyakran percek alatt testszerte megjelenő bőrkiütés és duzzanat, a gyomor- és bélrendszeri tünetek – például hasmenés, hányás –, a szédülés vagy a fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, a nehézlégzés, az arc- és ajakduzzanat, illetve az eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. „Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük” – figyelmeztetett a szakértő.
Mit tehetünk, ha beigazolódik az allergia?
„Sajnos nem tudjuk szűrni azokat, akiknek méh- vagy a darázsméreg-allergiája van, és előfordulhat az is, hogy egyetlen csípés után még nem is derül fény azonnal az allergiás reakcióra. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a szervezet ellenanyagot termel a rovarméregben található fehérjetermészetű anyagokkal szemben, ami – bizonyos kémiai anyagok felszabadulása révén – csak a következő csípés során váltja ki az allergiás tüneteket. Ha a csípést követően szisztémás tüneteink alakultak ki, az allergológus szakorvos az anamnézisből felderíthető tünetek, a fizikai vizsgálat és az allergológiai diagnosztikai tesztek eredménye alapján állítja fel a diagnózist. Aki tudatában van rovarallergiájának, annál mindig legyen kéznél a kezelőorvos által felírt, adrenalint tartalmazó autoinjektor, amellyel elkerülhetővé válik az életveszélyes anafilaxia kialakulása. Ilyenkor is szükséges azonban orvoshoz fordulni, hiszen az átmeneti javulást követően ismételten jelentkezhetnek a tünetek” – magyarázta a szakember.
A méh- és darázscsípés-allergiával diagnosztizáltak esetében érdemes megfontolni az allergénspecifikus immunterápiát, amely ugyan időigényes kezelés, de tartós védelmet biztosíthat a betegeknek. A kezelés tisztított és standardizált méregkivonatokkal történik, és az eredmények szerint a darázscsípés-allergiás betegek 90-95 százalékánál, valamint a méhméreg-allergiás betegek 75-80 százalékánál következik be gyógyulás” – ismertette dr. Moric Krisztina.
