„Az allergia immunrendszerünk túlzott reakciója olyan ártalmatlan anyagokra, amelyek nem kellene, hogy választ váltsanak ki szervezetünkből, legyen szó akár élelmiszerekről, pollenről, szőrről, gyógyszerekről, fémekről. Ezeket az anyagokat allergéneknek nevezzük. Túlzott érzékenység a fogászati gyakorlatban alkalmazott anyagokkal szemben is kialakulhat” – magyarázta dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, az Allergia Központ orvosa. Hozzátette, ilyenkor már közvetlenül a kezelés után vagy nagyon rövid időn belül tapasztalhatják a páciensek a szokatlan tünetek, amelyek esetenként súlyos, életet veszélyeztető anafilaxiás reakciót is jelenthetnek. A korai allergiás reakciók mellett léteznek késői, akár hónapokkal, évekkel később fellépő reakciók is.
Helyi érzéstelenítők
„A fogorvosi gyakorlatban alkalmazott gyógyszerek, így a többi között a húzás vagy pótlás előtt használt helyi érzéstelenítők igen rövid időn belül okozhatnak súlyos reakciókat. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy bár a helyi érzéstelenítőkre adott reakciók viszonylag gyakoriak, legtöbbször nem valódi allergiára vezethetők vissza. A helyi érzéstelenítők beadása után tapasztalt tünetek az adrenalin mellékhatásai is lehetnek, amely gyakran megtalálható ezekben a készítményekben; de a reakciók kialakulásában az érzéstelenítőkhöz hozzáadott tartósítószerek (például metilparaben) is szerepet játszhatnak” – mondta el Balogh doktornő. A helyi érzéstelenítőkkel szembeni allergia tényleges előfordulási gyakorisága rendkívül alacsony (1 százaléknál kevesebb), az allergiagyanú igazolása allergológus szakember kompetenciájába tartozik.
Fogászati fémek
„A fogászatban használt fémek közül elsősorban a nikkel, króm, kobalt, arany, platina, palládium és irídium válthat ki allergiás reakciót. Ezek a fémek főként a nyelven, a fogínyen és gyakran a pótlás közelében keletkező gyulladás formájában okoznak tüneteket. Implantátum esetében helyi gyulladás, majd az implantátum kilökődése fordulhat elő” – foglalta össze a szakember. A fogászati allergia tünete lehet a nyelvbizsergés, szájszárazság, fekélyek a nyálkahártyán, íny-, ajak- vagy nyelvgyulladás és fémes íz. Távoli bőrreakcióként pedig az arcon jelentkezhetnek kiütések.
Latex
Az allergének sorában a latex a következő, amelyről tudható, hogy a hagyományos gumikesztyű alapanyaga, és széles körben használjak a gyógyászatban. A természetes latexek közül legnagyobb jelentősége a hevea brasiliensis (kaucsukfa) tejszerű nedvének van, ennek allergén hatása elősorban az 1980-as és 90-es években került a figyelem középpontjába a AIDS elleni küzdelem kapcsán. Latexallergia esetén az orvos által viselt gumikesztyű a beteg nyálkahártyájával érintkezve enyhébb (tüsszögés, orrfolyás, könnyezés, bőrpír, viszketés) és súlyosabb (légszomj, szívritmus-emelkedés) tüneteket is okozhat. A latexallergia által kiváltott anafilaxia azonban rendkívül ritka. A latexallergiával küzdők száma mára már csökkenő tendenciát mutat, elsősorban annak köszönhetően, hogy egyre több helyen alkalmaznak latexmentes gumikesztyűt. Ugyanakkor egyes gyógyszerkészítmények gumidugói és membránjai szintén tartalmazhatnak latexet, ami – bár minimális mértékben, de – továbbra is problémát jelenthet az arra érzékenyek számára.
Mi a teendő, ha fogászati allergiára gyanakszunk?
„Ha felmerül a fogászati allergia gyanúja, érdemes allergológus szakemberhez fordulni, aki a kórelőzmény felvételét követően epikután teszt elvégzését javasolhatja, mellyel kiszűrhető, hogy pontosan mely anyagokra allergiás a páciens. A vizsgálat során a hát bőrére kamrás tapaszok segítségével viszik fel a vizsgálandó anyagokat, amit a szakorvos vagy képzett asszisztens előre meghatározott időpontokban olvas le. Pozitív reakció esetén, amennyiben a pozitív teszt és a panaszok összefüggését is megállapítja a szakorvos, fontos a feltételezett allergén eltávolítása, a páciens pedig mindenképpen tájékoztassa fogorvosát a korábbi fogászati beavatkozása során előfordult allergiás reakcióról” – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin.
