Honnan tudhatjuk, hogy melyik pollentől tüsszögünk?

A tavasz beköszöntével sokan fellélegeznek és szinte újjászületnek. Nem hiába: nő a napfényes órák száma, és a hosszú, hűvös tél után végre berobban a jó idő, ami változatos szabadtéri programlehetőségekkel kecsegtet. Ám ezt az időszakot nem mindenki élvezi felhőtlenül. A szezonális pollenallergiában szenvedők életét megnehezítheti, hogy tavasztól őszig számos, erősen allergén hatású fű-, fa- és virágfajta is intenzíven ontja a levegőbe pollenjeit: ráadásul ezek közül több is egy időben virágzik. Van, aki csak egyetlen növény pollenjére allergiás, és pár hét alatt megszabadul a kellemetlen tünetektől, míg mások, akik több pollenfélére is érzékenyek, vagy akiknél keresztallergia jelentkezik, egész évszakokat végigküszködhetnek.

Mi okozza a pollenallergiát?

Az allergia leggyakoribb típusa a szezonális pollenallergia, más néven szénanátha . Akkor alakul ki, amikor a virágzó növényekről a levegőbe kerülő virágpor (pollen) az azokra érzékenyeknél kellemetlen tünetekkel járó, túlzott immunreakciót generál. A pollenallergia jellemző és gyakori tünetei közé tartozik a tüsszögés (ami rohamokban is jelentkezhet), a száraz köhögés, a torokkaparás, a hallójárati- vagy a szemviszketés, a könnyezés, a kötőhártya-gyulladás, a bedugult, viszkető orr, a vízszerű orrfolyás, a fáradékonyság és a rossz közérzet.

Fontos tudni, hogy a pollenszezon ugyan jellemzően tavasztól őszig tart, ám egyes növények virágpora akár télen is allergiás tüneteket válthat ki az arra érzékenyeknél. A szimptómák erőssége, előfordulásának gyakorisága évszakonként, életkoronként és egyénenként eltérő lehet.

De vajon melyik növény pollenje a "bűnös"?

Ha nem tudjuk, hogy pontosan melyik növény virágporára vagyunk allergiásak, és hogy mikor minek van szezonja, ne hagyjuk annyiban, igyekezzünk szakember segítségével kideríteni. Amint felmerül a szezonális pollenallergia gyanúja, forduljunk allergológushoz, és ne próbáljuk magunkat diagnosztizálni, sem ismerősök ajánlása alapján tüneteinket enyhítő készítmények után kutatni.

Az alapos, mindenre kiterjedő allergiavizsgálat vérvétellel járó laborvizsgálattal és allergiateszttel jár. A vérvizsgálattal az immunrendszer által allergénekkel szemben termelt specifikus ellenanyagok (IgE) szintjét mérik, amiből következtetni lehet az immunreakció erősségére. Az allergiavizsgálatnak több fajtája is van, de szénanátha esetén leggyakrabban az úgynevezett Prick-tesztet alkalmazzák. Ez alkaros bőrtesztként is ismert, nem véletlenül: a 10-15 perc után eredményt adó vizsgálat során tisztított allergéneket csepegtetnek az alkar megkarcolt bőrére. Ezek allergia esetén reakcióba lépnek az immunrendszer által ellenük termelt ellenanyagokkal, melynek hatására - az immunválasz, ezzel együtt a gyulladásos folyamatok kialakulásában kulcsszerepet játszó - hisztamin szabadul fel.

Ennek eredménye az allergén és a bőr érintkezésénél jelentkező bőrpír vagy duzzanat, ami mellé viszkető érzés társulhat. Minél intenzívebbek a keletkező bőrtünetek, annál erősebb az adott allergén kiváltotta immunreakció. Éppen ezért ezt a módszert allergiaszezonban, amikor az érintettek szervezetében magas az ellenanyag-szint, nem alkalmazzák, mert a túlstimulálástól megnő egy esetleges anafilaxiás sokk - életveszélyes állapot kialakulásához vezető túlérzékenység - kockázata.

A Prick-teszt során egyébként nemcsak különféle allergéneket visznek fel a bőrre, úgynevezett pozitív és negatív kontrollt is végeznek. Utóbbi egy bőrreakciót nem okozó tiszta fiziológiás sóoldat, előbbi pedig egy bőrreakciót kiváltó, hisztamintartalmú folyadék bőrre történő felvitele. Ezt a vizsgálati módszert - a vérvétellel szemben - nem mindenkinél alkalmazzák: kizáró ok például a várandósság, a szoptatás, vagy bizonyos hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek szedése.

A kellemetlen tüneteket okozó allergének kimutatására szintén hatékony megoldás lehet a vérvételen alapuló multiplex allergiateszt, amellyel a Prick-teszttel ellentétben nemcsak néhány, hanem közel 300 allergént lehet egyszerre vizsgálni. Mivel ez a teszt nem csak pollenallergiát kiváltó allergéneket tartalmaz, választása leginkább azoknak javasolt, akiknél a szénanátha mellé vélhetően egyéb allergia is társul, mert például valamilyen ételre, kémiai anyagra, fémre, esetleg a poratkákra is érzékenyek.

Az allergiavizsgálat eredménye ismeretében minden esetben a szakember állítja fel a diagnózist, és ő tesz javaslatot a lehetséges - gyógyszeres vagy életmódváltással járó - kezelési módokra is.

Barátunk, a pollentérkép

 Ha kiderült, hogy melyik növény pollenjeire vagyunk allergiásak, és szeretnénk tudni, pontosan mikor számíthatunk a kellemetlen tünetek megjelenésére, segítségünkre lehetnek a neten fellelhető pollenjelentések, pollentérképek. Ezek akár napi bontásban is megadják a várható napi pollenterhelést: hogy miként alakul az allergén növények pollenkoncentrációja az ország egyes területein. Ezek ismeretében könnyebben tudunk szabadtéri programot tervezni, és abban is segíthetnek, hogy időben gondoskodjunk az allergiás tünetek kezelésére orvos által felírt készítmények beszerzéséről.

Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Lordestin támogatta.