Tüdő- és légúti megbetegedések : Szénanátha
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Szénanátha tünetei és kezelése
Mi a szénanátha?
A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló, közkeletű neve. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gombaspórák fehérje-alkotórészei okozzák. Klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetei közül - tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás - legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető.
Tünetek
Két fajtáját különböztetik meg: a szezonális allergiás rhinitist, amelynél a tünetek időtartama rövidebb egy hónapnál, és a nem szezonális, ún. perzisztáló (állandó) rhinitiszt, amelynél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak. Ismert az egész évben fennálló tünetekkel járó ún. perenniális allergiás rhinitis is, amit atka, illetve toll vagy állati szőr allergia okoz.
A szénanátha előfordulása
Mivel nem mindenki fordul orvoshoz a szénanátha tüneteivel, nehéz pontos epidemiológiai adatokhoz jutni. Az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) végez nemzetközi, egységes adatgyűjtést: eszerint a szénanátha gyakorisága Európában 5-20 százalék közötti. Számos, különböző országból származó tanulmány jelzi a betegség gyakoriságának jelentős növekedését: becslések szerint az elmúlt húsz évben megduplázódott az esetek száma.
Magyarországon például 1987-ben végeztek vizsgálatot 903, 6-14 éves gyermek között, és 8,1 százalékosnak találták a rhinitis allergica előfordulását. 1997-ben, majd 2002-ben azonos körülmények között megismételve a vizsgálatot 14, illetve 17 százalékosnak találták a gyakoriságot. Később Budapesten a teljes populációra vetítve is hasonló eredményre jutottak. Az allergiás rhinitis általában iskolás- vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, de napjainkban egyre gyakrabban látjuk a típusos tünetek megjelenését óvodás, vagy akár kisdedkorban is. Gyermekkorban a fiúk, felnőttkorban a nők között a gyakoribb, és azok a veszélyeztetettebbek, akiknek családjában atópiás allergiás betegek vannak.
A szénanátha okai
Az allergiás nátha alapvetően genetikailag kódolt, azonban multifaktoriális megbetegedés. A szénanáthára és általában az allergiás betegségekre való hajlam (atópiás alkat) való hajlam öröklődik. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik.
Több teória létezik arra vonatkozóan, hogy az atópiás alkatú egyén vajon miért lesz egyszer csak tünetes allergiás? Manapság leginkább a "civilizált életmód" teória a legelfogadottabb. Ennek lényege az ipari és a közlekedési eredetű légszennyezés, a dohányfüst káros hatásai. Hasonló hatásúak az egyéb vegyi anyagok, amelyek növekvő koncentrációja jelentős szerepet játszik a megbetegedés tüneteinek manifesztálódásában, bizonyos természetes anyagok (például pollenek) allergénné válásában.
Jelentős lehet a túlmanipulált, színezett, tartósított, elsősorban "gyorsétkezdés" ételek provokatív hatása.
Felmerült a túl steril életkörülmények káros volta is: például a közösségbe nem járó, egyke gyermek, akit a túlzásba vitt higiénia megfoszt nemcsak a kórokozó, hanem a "barátságos", védő baktériumokkal való találkozástól is, így védtelenebb az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben.
Ehhez járul az embert körülvevő vegetáció megváltozása (pl. az amerikai parlagfű európai elterjedése).
A nyilvántartott betegszám növekedésének oka egyrészt az, hogy az egyre szélesebb körű tájékoztatásnak köszönhetően mind többen fordulnak a tünetekkel orvoshoz.
A szénanáthát a házi por (az abban lévő atkák ürüléke) és a háziállatok szőre, tolla, hámsejtjei, nyála is kiválthatja, elsősorban ezek felelősek az egész éves panaszokért. A levegőben szálló anyagok, virágporok, penészgombafélék okozzák legtöbbször az egy adott szezonban megjelenő tüneteket. A kutatások eredményeképpen kiderült, hogy alapvetően nem a természetes pollenek hatnak az immunrendszerre, hanem a pollenek külső felszínén létrejövő változások, amelyek a rájuk rakódó szennyező vegyi anyagok hatására jönnek létre,- így téve allergénné az amúgy sokszor nem ártalmas, természetes anyagot.
Tavasszal elsősorban a fák, például a mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szilfákról a levegőbe jutó pollen, később az olajfa, nyárfa virágpora a legfőbb allergén. Nyáron többnyire a pázsitfüvek (perjefélék, csenkesz, ebír), illetve egyes gabonafélék (rozs, kukorica) okoznak sokaknak allergiát, augusztusban és szeptemberben pedig a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán. Elsősorban azonban a parlagfű a legfőbb bűnös. Nyár végén és ősz elején a különböző gombaspórák légköri koncentrációja elég magas ahhoz, hogy az arra hajlamosakban allergiás reakciót váltson ki.
A jellegzetes tünetek az allergiás reakció első fázisában az immunrendszeri hízósejtek (mastocyták) aktivizációja során felszabaduló, ún. mediátor (közvetítő) molekulák (például hisztamin, triptáz, prosztaglandin, stb.) hatására lépnek fel.
A szénanátha diagnózisa
A szénanáthát a jellegzetes tünetek alapján könnyű felismerni. Nagyon fontos a kiváltó ok azonosítása: ebben egyrészt a beteg kikérdezése, az anamnézis felvétele segíthet, másrészt el kell végezni a bőrpróbát az allergén/ allergének meghatározásához. A bőrpróbák a bőrbe juttatott allergén és a bőr hízósejtjein lévő specifikus IgE által kiváltott azonnali reakción alapulnak. A Prick-teszt a legáltalánosabban használatos: az alkaron a bőr felszínére juttatott allergén anyagon keresztül egy pontszerű hámsérülést (karcolás) ejtenek a bőrön. Az azonnali reakció során a karcolás körül rövid idő alatt csalángöb és bőrpír mutatkozik. A diagnózis alapját a kórelőzménnyel összhangban lévő pozitív bőrpróba adja. Szükséges lehet fül-orr-gégészeti vizsgálat elvégzése is. Az allergiás rhinitisre a sápadt, duzzadt nyálkahártya a jellemző.
A szakvizsgálat a már diagnosztizált betegség esetén is hasznos, mivel fontos az esetleges szövődmények és kísérő betegségek kizárása illetve azonosítása érdekében. Az elkülönítő diagnózist tekintve szóba jöhet a fertőzéses nátha, a gyógyszer, illetve hormonális hatás (pl. menstruáció, terhesség stb.) indukálta rhinitis, anatómiai okok, amelyek idült orrfolyásra hajlamosítanak (orrpolip, orrsövényferdülés stb.), illetve daganatok.
Fontos a kórelőzmények ismerete: a szénanátha szezonalitása, családi előfordulás, egyéb allergia (gyógyszer, étel stb.) megléte, háziállat a lakásban, illetve foglalkozáshoz kapcsolódó környezet hatások (poros munkahely, stb.).
A szénanátha kezelése
A kezelésnek több lépcsőfoka van, mely magában foglalja a megelőzést, az allergének és irritáló anyagok elkerülését és eltávolítását, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és az immunterápiát.
A gyógyszeres kezelés beállítása függ az adott eset körülményeitől, formájától, időtartamától, súlyosságától. Szénanátha, tehát szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás esetén célszerű a gyógyszereket a tünetek megjelenése előtt, megelőzésként alkalmazni.
Enyhe és közepesen súlyos esetben antihisztamin szedése javasolt a tünetek jelentkezéskor. (Ma már az antihisztaminoknak van "nem nyugtató" fajtája is.) Helyileg antihisztamin vagy kromoglikát vagy nedocromil alkalmazható orrba, szembe vagy mindkettőbe. Ha a rhinitis közepes súlyosságú, és elsősorban orrpanaszokat okoz, akkor helyi hatású szteroidos kezelés javasolható az orrba, ha pedig elsősorban szempanaszok jelentkeznek, akkor helyi alkalmazású szteroid ajánlható a szembe. Súlyos esetben is antihisztamin és szteroid tartalmú szerek helyi és orális alkalmazásának kombinációjára kerül sor. Fontos hangsúlyozni, hogy ne keseredjünk el az első beállított kombináció sikertelensége esetén, hiszen sokféle variáció létezik és minden betegnek más lehet az igénye.
Az allergiaszezon után mérlegelendő az immunterápia, az ún. hiposzenzibilizáció alkalmazása is, melynek célja - ahogy neve is mondja - a túlérzékenység enyhítése. E terápiával először kis mennyiségben, majd egyre növekvő adagban juttatják az allergént a bőr alá fecskendezve beteg szervezetébe. Ez arra ösztönzi a beteg immunrendszerét, hogy olyan blokkoló vagy semlegesítő antitesteket termeljen, amelyekkel az allergiás reakció megelőzhető. Az immunterápia létezik injekciós formában, napjainkban azonban a könnyebb adagolású, praktikusabb csepp, vagy tabletta formájában adagolható immunterápiás formákat részesítjük előnyben. A tapasztalatok szerint az immunterápiát célszerű mielőbb elkezdeni, amennyiben a betegség tünetei alapján a betegnél ez a kezelési forma alkalmazható.
Mindezek mellett alkalmazhatunk alternatív gyógymódokat is, ezek hatása azonban még tudományosan nem alátámasztott.
Az allergének kerülése javítja a beteg állapotát, és csökkenti a gyógyszeres kezelés iránti igényt. Ezzel a módszerrel tünetmentesség csak ritkán érhető el, mivel az allergén teljes eltávolítása sokszor nehezen oldható meg. Inkább a nem szezonális rhinitis kiváltó okaival (atka, penész, állati szőr) szemben lehet valamivel eredményesebben védekezni, vagy ha valamilyen élelmiszerben található anyagra érzékeny. Az allergiás személy ne tartson hobbyállatot, a házi port kerülje, minden padló és bútorfelület, szőnyeg, függöny és bútorvédő textília lehetőleg könnyen és gyakran tisztítható legyen.
Ennél sokkal nehezebb a pollen és az egyéb, lakáson kívüli allergénforrás mértékének csökkentése. A betegnek figyelnie kell a pollenjelentéseket, a számára veszélyes pollen időszakában a lehető legkevesebbet tartózkodjon a szabadban, ne menjen gyomos, erősen pollen-szennyezett helyre, mossa gyakrabban a haját, kezét, arcát, viseljen napszemüveget. Magas pollenszám esetén tanácsos csukott ablakok mögött, zárt térben tartózkodni, és légkondicionálót használni. Amennyiben lehetséges, az allergiás szezonra tervezze a beteg a szabadságát és lehetőleg töltse azt tengerparton vagy hegyi levegőn.
Természetesen a pollenallergiától szenvedő is helyesen teszi, ha a házi poratka és a penészgomba-forrásokat igyekszik a lakásában a lehető legteljesebben felszámolni.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
