Az Iowában élő Elise-ről 9 hónapos korában derült ki, hogy allergiás a földimogyoróra és a hüvelyes zöldségekre – írta meg édesanyja, Melinda Hubbard az allergicliving.com oldalán. Elise allergiája olyan súlyosnak bizonyult, hogy egyszer egy hathetes időszak során háromszor is be kellett szállítani a sürgősségire anafilaxiával. Allergológusa javaslatára ekkor döntött úgy a család, hogy a lány szervezetét orális immunterápia (OIT) segítségével próbálják meg deszenzibilizálni, azaz érzéketlenebbé tenni a földimogyoróra. A kezelés során Elise-nek rendszeresen mogyoróport kellett szednie, hogy szervezete kis dózisban érintkezve a problémás allergénnel lassanként hozzászokjon ahhoz.
Az immunterápiának végül egy 2018-ban történt eset vetett véget. Az akkor 13 éves Elise arra kérte édesanyját, hogy hadd aludjon egy éjszakát az egyik iskolai barátnőjénél, Lauránál. Bár Melinda elsőre nemet mondott, a zsúfolt munkanap közepette később mégis engedett gyermeke kérésének, így a lány átmehetett barátnőjéhez. „Másnap reggel felhívtam Elise-t a munkából, hogy emlékeztessem, hogy vegye be a mogyoróporadagját, amelyet naponta kellett szednie. Addig még nem tette meg, ezért azt mondtam neki, hogy vegye be, és egy fél órával később visszahívom” – emlékezett vissza az anyuka.
Melindát bosszantotta, hogy lánya az előző nap óta elfelejtette beszedni a terápiás adagját. Korábban is történt már hasonló, és akkor az allergológus javaslatára két napig csak fél adagot kapott, mielőtt folytatták volna a megszokott adagolást. Akkor nem is történt semmi gond Elise-szel, ezért Melinda úgy gondolta, most sem lesz probléma. „Amikor viszont újra felhívtam, a lányom hangjában pánikot hallottam. Allergiás reakció alakult ki nála a dózisra, és nagyon megijedt. A torka beszűkült, az ajkai megduzzadtak, szédült és zihálni kezdett” – mesélte az édesanya. „Tudtam, hogy azonnal használnia kell az adrenalin injekcióját. Kértem, hogy adja át a telefont Laurának.”
Fontos, hogy a beteg környezete is tájékozott legyen
Laura nem hezitált, Melinda utasításait követve rögtön beadta az adrenalint rosszul lévő barátnőjének. Az anya eközben hívta a 911-es segélyhívót, majd újra Laurát tárcsázta. „Elmondta, hogy Elise tünetei nem romlottak. Bármely szülő hihetetlenül tehetetlennek érezné magát egy ilyen helyzetben, amikor a gyermeke veszélyben van, de túl messze is ahhoz, hogy segíthessen neki. Ahogy azonban Laurával beszéltem, hallottam a szirénákat a háttérben, és megkönnyebbültem, hogy már ott van a segítség.”
A mentősök tájékoztatták Melindát a telefonban, hogy lányát kórházba szállítják. Elise félt, de Laura nem hagyta magára, vele tartott a mentőautóban is. Melinda azonnal elkérte magát a munkahelyéről, és a sürgősségire sietett, pár perccel megelőzve a mentőket. „Amikor behozták Elise-t, Laura ott volt mellette. Megkönnyebbülten sóhajtottam egy nagyot, hálával nézve ezt a két bátor lányt. Hatalmas öleléssel üdvözöltem Laurát, és elmondtam neki, mennyire hálás vagyok neki azért, hogy ott volt Elise-nek. Mindkettejüknek elmondtam, mennyire bátran viselkedtek, és hogy a nehéz körülmények közepette is milyen jól helytálltak.”
Melinda és Laura órákig ültek a sürgősségin, amíg az orvosok megfigyelték Elise-t. Amikor az édesanya megkérdezte lánya barátnőjétől, hogyan tudott ennyire higgadt maradni, ő csak annyit mondott, hogy tudta, hogy ezt kell tennie. Mint kiderült, Laurának nem volt teljesen ismeretlen a szituáció, mert van egy nővére, aki szintén súlyos mogyoróallergiával küzd. „Amikor megkérdeztem Elise-t, hogy érez a történtek kapcsán, azt mondta: hálás vagyok, hogy megengedted, hogy Lauráéknál aludjak. Ha egyedül lettem volna, amikor ez megtörténik, talán meg is haltam volna” – idézte fel Melinda. Hozzátette, ez az eset is rámutat, mennyire fontos, hogy egy beteg gyermek környezetét megfelelően tájékoztassuk betegsége főbb tudnivalóiról, hogy baj esetén akár a barátai is azonnal tudják, mit kell tenniük.
