„A kutyák sokat megtudhatnak a másik egészségi és termékenységi állapotáról, arról, hogy mit evett, illetve általánosságban naprakésszé válhatnak e téren azáltal, ha megszagolják egymás hátsó felét” – idézi a Live Science cikke Ellen Furlongot, az amerikai Transylvania Egyetem állati kogníciót kutató pszichológus docensét. A szakember hozzátette, a szaporodás szintén fontos szerepet játszik a viselkedésben. „A kan kutyák (főként, ha nincsenek ivartalanítva) sok időt tölthetnek a szukák szagolgatásával, hogy így szerezzenek információt a termékenységi státuszukról” – fogalmazott Furlong.
De vajon hogyan lehetséges egyáltalán, hogy az ebek ilyen sokféle információt képesek gyűjteni egyetlen szagmintavételből? Nos, a rejtélyre magyarázatul szolgáló egyik első tudományos bizonyíték egészen 1976-ra datálódik. Egy akkor megjelent tanulmány, amely kutyák és prérifarkasok vizsgálatán alapult, bemutatta, hogy az állatok végbelének két oldalán egy-egy apró mirigy helyezkedik el, amelyek különféle szagos vegyületeket választanak ki. Ezek közé tartozik a halszagú trimetilamin, a csípős szagú propionsav és a vajsav. Egy későbbi, 2021-ben publikált tudományos munka szerint ezek a vegyületek fajtársak közötti kommunikációs célokat szolgálnak.
Valószínűsíthető, hogy minden vegyület más-más specifikus információt hordoz, mindeddig azonban a tudósok nem tudták maradéktalanul dekódolni a szagjeleket. Egy 2023-as kutatás némi támpontot nyújt azonban azáltal, hogy kimutatta: egyes vegyületeket kizárólag a szukák mirigyei termelnek, míg másokat kizárólag a kanok mirigyei. Ezzel együtt még egyazon nemen belül is nagyon változó a szaganyagok koncentrációja a különböző egyedek között. Mindez arra utal, hogy a kutyák szagprofilját nem csupán a nemük határozza meg, hanem egyéb tényezők is közrejátszhatnak benne.
Amikor tehát a kutyák egymás hátsóját szagolgatják, e vegyületek elegyére kíváncsiak. Érdemes persze megemlíteni, hogy négylábú kedvenceink szaglása mintegy 10-100 ezerszer érzékenyebb az emberénél. Köszönhetően egészen kiemelkedő szaglásuknak, képesek elkülöníteni egymástól az egyes szaganyagokat.
A macskák is szagolgatják egymást
Hasonlóan a kutyákhoz, a macskák szagérzékelése is messze felülmúlja az emberét. Egyszersmind nekik is vannak szagmirigyeik, amelyek különféle szagú vegyületeket termelnek. „Ha megszagolják egy fajtársuk hátsó felét, abból a macskák képesek beazonosítani, hogy ismerős vagy ismeretlen-e számukra, hogy mi a neme, de még akár azt is, hogy éppen termékeny-e. Mind a kandúrok, mind a nőstények használnak szagokat a társas partnerek felismerésére és a velük való kommunikációra” – fogalmazott a Live Science megkeresésére válaszolva Kristyn Vitale, a Maine állami Unity Environmental University állategészségügyi és -viselkedési szakértője.
Kaliforniai kutatók egy 2023-ban közzétett tanulmánya újabb részleteket tárt fel az állatok hátsószagolgatásáról 23 házi macska vizsgálata révén. Felfedezték, hogy a macskák szagmirigyei jelentős baktériumközösségnek is otthont adnak, e mikroorganizmusok pedig valószínűsíthetően közreműködnek a szagos vegyületek termelésében is. Minden macska baktériumflórája más és más összetételű, egyben a kor előrehaladtával és az állatok testsúlyának csökkenésével vagy növekedésével is változik. A tanulmány szerzői úgy hiszik, hogy ezek a baktériumok szintén segítik a macskák kommunikációját, ahogy hasonló tudományos feltételezések élnek a kutyákról is.
