A köhögés a szervezet egyik legerősebb reflexe, amely elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a garat és a légutak mentesüljenek a felgyülemlett váladéktól. Ez tehát normális válasz a légutak elzáródására vagy egyéb rendellenességekre. Köhögés minden korú és fajtájú kutyánál előfordulhat.
A köhögés okai kutyáknál
- légúti betegségek, beleértve daganatokat, fertőzéseket (vírusos, bakteriális és parazitás);
- aspirációs, avagy a gyomortartalom vagy lenyelt ételmaradékok légutakba jutása miatt kialakuló tüdőgyulladás;
- idegentest a légutakban;
- allergia;
- szívbetegségek.
A köhögés tünetei kutyáknál
- köhögés;
- hörgés;
- hányás;
- hirtelen kollapszus, azaz összeesés;
- vérköhögés, amely bizonyos krónikus betegségek esetén jelentkezhet.
A köhögés diagnózisa kutyáknál
A kezdeti diagnózishoz az állatorvos részletes kórtörténetet készít a kutya egészségi állapotáról, a közelmúltbeli tevékenységekről és a tünetek megjelenéséről. A tüsszögés és a köhögés gyakran összetéveszthetőek, ezért az orvos nagy figyelmet szentel elkülönítésükre. Nyilvánvaló különbség, hogy reflexszerű cselekvés során a száj zárva marad, ami tüsszentésre utal, míg köhögés esetén a száj nyitott. A köhögés mintázata és gyakorisága nagyon fontos a köhögés okának meghatározásában. Az állatorvos alaposan kikérdezi a gazdit a kutya köhögésének időtartamáról, időzítéséről, mintázatáról, gyakoriságáról és jellemzőiről, ezért hasznos lehet, ha feljegyzéseket készítünk a kutya tüneteiről, mielőtt felkeressük az állatorvost.
Nedves köhögés esetén váladék, folyadék vagy nyálka ürülhet a légutakból, míg a nem produktív típusnál a köhögés során nem távozik semmi. Mivel köhögés számos betegséghez társulhat, a diagnózis felállításához elengedhetetlen a gondos diagnosztikai vizsgálat. A kórtörténet felvétele és az első fizikális vizsgálat után az állatorvos teljes vérképet, biokémiai profilt és vizeletvizsgálatot készít, amelyet a laboratóriumban elemeznek. A teljes vérkép a vérben lévő fehérvérsejtek mennyisége alapján fertőzésre vagy allergiára utalhat, a vér biokémiai vizsgálata pedig kórosan emelkedett májenzimeket vagy más, a kiváltó okkal összefüggő rendellenességeket mutathat ki.
Ha a kutyánál orrvérzést tapasztal, vagy az állat vért köhög fel, az orvos véralvadással kapcsolatos vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a szervezetben a véralvadási mechanizmusok károsodtak-e. Az egyéb diagnosztikai eszközök közé tartozhatnak a röntgenvizsgálatok, a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI), amelyek mindegyike rendkívül értékes lehet a köhögés okának meghatározásában.
A légutak közelebbi és részletesebb megtekintéséhez az állatorvos laringoszkópiát, tracheoszkópiát vagy bronchoszkópiát használ, hogy a felső légutak különböző részeit közvetlenül szemügyre vehesse. Gyanú esetén székletvizsgálatra is szükség van a légúti paraziták jelenlétének ellenőrzésére, és a kutyát szívférgességre is megvizsgálják, amely szintén kiválthat köhögést. Az állatorvos folyadékmintát is vehet a légutakból, mivel bizonyos típusú paraziták a légutak falán maradnak.
A köhögés kezelése kutyáknál
A kezelés elsődleges célja a köhögés kiváltó okának megszüntetése. Súlyos betegség esetén a kutyát kórházi körülmények között intenzív kezelésben részesítik. Oxigénterápia segíthet, amennyiben az állatnak nehézséget okoz a megfelelő légzés, illetve széles spektrumú antibiotikumokat alkalmaznak a fertőzések megfékezésére. A kutyának köhögéscsillapító gyógyszerek is adhatók, de erről csak a diagnózis megerősítése után dönt az állatorvos. A köhögéscsillapítók nem mindig hasznosak, különösen bizonyos betegségek, például légúti fertőzések esetén. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a legtöbb esetben nem a köhögés a probléma, hanem az alapbetegség. A köhögés megszakítása nem oldja meg a problémát, sőt, valójában csak elrejti az állapotot, és lehetővé teszi annak súlyosbodását.
