Embereknél összefüggést mutat a különböző kognitív tesztek teljesítménye. Vagyis akik jobban teljesítenek egy adott képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek – olvasható a tanszék szerdai közleményében. Az emberi kognitív képességek hierarchiát alkotnak, amelynek tetején az úgynevezett általános kognitív faktor, avagy a g faktor áll. Ez az intelligencia egyik alappillére. Magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve a munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.
Kutyáknál is létezik g faktor
Az ELTE kutatói legújabb kutatásukban egy ehhez hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál. Turcsán Borbála, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője szerint bár a kutyák kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, a vizsgálatok mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az egyedek között és miért. Szinte semmit nem lehetett tudni arról sem, hogy a kutyák kognitív képességei milyen struktúrába szerveződnek.
Ennek vizsgálatára a kutatók 129 – három és tizenöt év közötti – családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítaniuk: az önálló problémamegoldást, valamint a tanulási képességet. A két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendű, általános kognitív faktor, amely összeköti őket.
Az emberi szakirodalom alapján ezt g faktornak nevezték a kutatók, akik azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethető-e a humán g faktornak. Ehhez megvizsgálták, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amelyekről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral - magyarázta Faragó Tamás, az etológia tanszék kutatója.
Az eredményekből kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú kutyák szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek. Emellett a kutyák g faktorának értéke a személyiségükkel is összefüggött, amit egy gazdi által kitöltött kérdőív segítségével mértek fel a kutatók. A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, ami igazolta, hogy nemcsak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya g az emberi g-hez.
Hasonló a kutyák öregedése, mint az emberé
Amellett, hogy a kutya g faktora számos párhuzamot mutat az emberével, a kutya kognitív képességei összefüggéseinek vizsgálata az öregedéskutatás területén is új távlatokat nyitott. „Ismert, hogy idősebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, hanem van egy közös háttérfaktor a különböző képességek leromlása mögött” – emelte ki Bognár Zsófia, a tanulmány másik vezető szerzője.
A kutatók a kutyák kognitív teljesítményének változását is nyomon követték két és fél éven keresztül, így a hosszú távú felmérések során azt is kimutatták, hogy valóban megfigyelhető a globális kognitív hanyatlás, a g faktor értéke csökken a korral. Ám ezt a kapcsolatot az egészségi állapot is befolyásolta: rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával. Bár ez a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekből az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezők is befolyásolják, amelyek miatt különböző dinamika szerint változnak, mint a többiek.
Ez az öregedésmintázat hasonlít az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait. „Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erősítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára” – hangsúlyozta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője, hozzátéve, hogy eredményeik alátámasztják a kutya g faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek.
Borítókép: Getty Images
