A szerdai napon 178 elhunyt COVID-19-betegről számolt be a hivatalos kormányzati jelentés, ami a hazai negyedik járványhullám eddigi legmagasabb adata. "Napi 178 halott, az heti ezer - egy falunyi - akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog" - hangsúlyozta szerdán délután közzétett felhívásában a MOK elnöksége. A kamara vezetése rámutatott, a diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi felvételre szorul, ami mind a mentőszolgálatra, mind a felvevő kórházakra hatalmas terhet ró. A közlemény megfogalmazása szerint hiába dolgoznak gőzerővel, a sürgősségi osztályok (SBO) belefulladnak a betegáradatba, és újabb és újabb részlegeket megnyitva a COVID-19-betegek ellátására is egyre inkább telítődnek az intenzív osztályok (ITO).
"És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia" - húzta alá a MOK. Hozzátették, a legfrissebb miniszteri rendelet szerint húsz intenzív ágyra öt nővér jut minimálisan, ami a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítása. "A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt - most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható."
A MOK szerint tovább fokozza a problémát, hogy a szakdolgozói béremelés "messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól - összességében a nagyon megérdemelttől", ami különösen aggasztó annak tükrében, hogy a hazai egészségügyben ma a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb kihívást a korszerű működés szempontjából. "És - hogy a kép teljes legyen- az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsekre, koncertekre, pártgyűlésekre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatóak az éttermek és szórakozóhelyek. Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai-lelki terhelés miatt."
Annak érdekében, hogy a járvány végére ne menjen tönkre a már jelenleg is sok sebből vérző közellátás, a MOK a magyar kormány és a lakosság felé intézett felhívást. Ebben kérik, hogy a kormányzat:
- rendezze az ügyeleti díjazást,
- emelje meg érdemben a szakdolgozói béreket,
- kezdje meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését.
Emellett kulcsfontosságú, hogy a társadalom közösen tegyen a járvány lassítása érdekében. A MOK álláspontja szerint ehhez az alábbi intézkedések szükségesek:
- legyen kötelező a maszkviselés zárt közösségi terekben,
- szüntessék be a tömegrendezvényeket,
- támogassák a távmunkát,
- egyénileg mindenki törekedjen a távolságtartásra és az alapvető higiéniai szabályok betartására.
"Igen, tudjuk, hosszú távon az oltás a legfontosabb. De azt is tudjuk, hogy az oltás védelme hetekkel később jelentkezik, a járvány meg most tombol. Addig maradnak a fenti védelmi eszközök. Ezért csak ezen eszközök együttes alkalmazásával van esélyünk csökkenteni a járvány áldozatainak számát rövid és hosszú távon is" - fogalmazott a MOK elnöksége.
A járvány negyedik hulláma ellen már nem elegendő pusztán a védőoltás , minden eddig ismert védekezési módszert be kell vetni - figyelmeztetett pár nappal ezelőtt Keserű György gyógyszerkutató.
