Ahogy arról a Házipatika.com is beszámolt , a hazai ivóvíz minősége általában véve megfelel az európai átlagnak. Vannak azonban olyan háztartások, ahol kockázatot jelent az ólom , amely az ólomtartalmú szerkezeti anyagokból, például csövekből oldódik ki. Ilyeneket jellemzően 1945 előtt építettek az ivóvízhálózatokba, de az 1945 és 1975 között felhúzott épületekben is előfordulhatnak. Habár az ivóvízből származó ólombevitel alacsonyabb, mint a korábbi, ólmozott benzinből és az ólomtartalmú edénymázakból, festékekből adódó ólomterhelés, a magzatok és kisgyermekek fejlődésére így is káros hatással lehet, míg felnőtteknél tápanyag-felszívódási zavarokat okozhat.
Nem mindegy, mennyit engedjük folyni a csapból a vizet
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) a közelmúltban két programot is indított, hogy felmérje a csapvíz ólomszennyezettségét Magyarországon. A feltáró monitoring programra kijelölt mintaterületekről lehetett jelentkezni, míg a Nyitott Laboratórium nevű programban elsősorban a kockázatnak kitett csoportokat (régi épületben élők, várandósok, kisgyermekes háztartások) vizsgálták. Kétféle mintát tesztelnek minden esetben: először az előzetes kifolyatás nélküli vízen végzik el a vizsgálatot, másodszor pedig egy percig engedték a csapot a mintavétel előtt. Emellett egyéb adatokat is felvesznek, rákérdeznek például a házak korára és az esetleges felújításokra is.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a levett csapnyitási vízminták 25-30 százalékában határérték (10 mikrogramm/liter) feletti az ólomtartalom, egy perc folyatás utáni vízminták esetében pedig 10-15 százalék ez az arány. Az 1945 előtt épült házaknál rosszabb a vízminőség: a csapnyitási vízminták 35-40 százaléka a határérték felett tartalmaz ólmot, de még folyatás után is 20 százalék körüli ez az arány. Ezzel szemben az 1975 után épültekben a csapnyitási minták kevesebb mint tíz százaléka tartalmaz ólmot, egy perc folyatás után pedig ezekben az ingatlanokban már sehol sem kifogásolható a vízminőség. A végleges adatokat szeptemberben közli majd az NNK.
Mivel tisztítsuk a csapvizet?
Ma már egyre népszerűbbek a háztartási víztisztító berendezések, illetve több termékről is állítják, hogy képes kiszűrni az ólmot is. Az NNK minősítésével egyik sem rendelkezik egyelőre, ez viszont hamarosan megváltozhat, mivel jelenleg kilenc készüléket vizsgálnak a szakemberek. A tesztelés 3-6 hónapig tart, az ólomeltávolítás hatékonysága mellett pedig felmérik azt is, nem történik-e valamilyen kedvezőtlen változás a vízben a szűrés ideje alatt. A vizsgálatok egy része jelenleg is zajlik, az eredményeket összefoglaló értékelés ez év augusztusában készül el - tudta meg a vgfszaklap.hu .
A víztisztítótesztek eredményétől függetlenül az ólomszennyezés ellen úgy lehetne a leghatékonyabban védekezni, ha mindenhol korszerűbbre cserélnék az ólomcsöveket. Ez azonban - főleg a régi építésű társasházakban - lehetetlen vállalásnak tűnik, mivel az ott lakók nem tudnak elég pénzt összegyűjteni ekkora munkára.
