A 40 éves, pszichiáterként dolgozó Scott Krakowert áprilisban diagnosztizálták koronavírus-fertőzéssel (COVID-19). Csúnyán köhögött, nehezére esett a nyelés, és súlyos hidegrázása is volt. Bár május végén már negatív koronavírustesztet produkált, augusztus elején még mindig köhögött, és fáradtságtól, gyengeségtől szenvedett. Dr. Krakower egyike a hosszú COVID érintettjeinek, vagyis azoknak, akiket a vírus szervezetükből való eltűnése után is kínoznak elhúzódó tünetek. "Ezt azt jelenti, hogy ez a vírus egy kicsit más, mint a többi. Valószínűleg több kárt tud okozni a szervezetben, ezért vannak olyanok, akik sokáig küzdenek a maradványtünetekkel" - idézi dr. Todd W. Rice-t, a Vanderbilt Egyetem munkatársát a healthy.com .
Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hány embernél vannak tartós szimptómák, de a hosszú COVID érintettjeinek nagy része idősebb vagy valamilyen alapbetegségben szenved (ezek ugyanazok a rizikófaktorok, mint amelyek sérülékenyebbé tesznek a megfertőződésre). A CDC szerint minél több krónikus betegsége van valakinek, annál valószínűbb, hogy nem épül fel teljesen a betegségből. Dr. Prathit Kulkarni, a Baylor College of Medicine adjunktusa ugyanakkor hozzáteszi: azoknál is kialakulhat hosszú COVID, akiknél enyhébb volt a fertőzés. "A betegség súlyossága is számít. Azoknál, akiknek kórházi kezelésre volt szükségük, ugyancsak nagyobb a valószínűsége a hosszú COVID-nak" - így a szakember.
Fáradtság, légzési nehézség
A leggyakoribb maradványtünet a fáradtság. Egy JAMA-tanulmány résztvevőinek több mint fele (53,1 százalék) számolt be arról, hogy a fertőzés után két hónappal is nagyon gyenge volt, és hasonló eredményre jutottak más vizsgálatok (pl. a CDC vagy az Indianai Egyetem által végzett kutatás) is. Dr. Rice úgy vélekedik, ez a típusú fáradtság ráadásul meglehetősen súlyos, jelentősen akadályozza az érintettet a mindennapi tevékenységeinek az elvégzésében. Ugyancsak sokaknál jellemző a légzési nehézség, a légszomj megmaradása, amelyek egyébként egyben a koronavírus-fertőzés kulcstüneteinek is számítanak.
Fájdalom
A hosszú COVID érintettjei közül többen panaszkodnak testszerte jelentkező fájdalomra, hangsúlyozza dr. Robert Glatter, a Lenox Hill Kórház munkatársa - ő kezelte egyébként a cikk elején említett dr. Krakowert is. Az Indianai Egyetem felmérésén például a részvevők 26,5 százaléka mondta azt, hogy olyan tünetei vannak, amik fájdalmat okoznak: így ízületi, fej-, mellkas-, vese-, ideg- és hátfájdalmat, illetve torokfájást. Sokan arról is beszéltek, a fájdalom extrém is lehet, kordában tartása pedig nehéz, az orvosok általában nem tudják, mit kezdjenek a betegekkel.
Agyi köd
Szintén jellemző lehet a hosszú COVID-osoknál az agyi köd, az érintettek nehezen tudnak koncentrálni, fókuszálni, figyelmük rövid idő alatt elkalandozik. Ez egyébként más vírusos fertőzés után is fennállhat, így nem biztos, hogy kifejezetten a koronavírus-fertőzés maradványtünetéről van szó, mondja dr. Elisa Choi, az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága közegészségügyi bizottságának tagja. "Legyen szó bármilyen betegségről, egyáltalán nem ritka, hogy a felépülés után mentálisan nem érezzük magunkat a topon. A szervezet nehéz időszakon ment keresztül, így előfordulhat, hogy a harc után kimerültek vagyunk, nem alszunk jól. Kilábaltunk egy akut fertőzésből vagy betegségből, de úgy tűnik, mintha a testünk még mindig nem tudott volna visszaállni az eredeti állapotába" - magyarázza a szakember.
Kezelési lehetőségek és kilátások
Egyelőre nem tudják a szakemberek, milyen okok magyarázzák a hosszú COVID-ot - csak teóriák vannak. Az egyik szerint hiába tűnt el a vírus szervezetből, az immunrendszer még mindig generál immunválaszokat, ez pedig számos panaszt eredményezhet. Egy másik elmélet úgy szól, hogy a vírus előidézte gyulladás még sokáig fennáll, és tovább támadja a különböző szerveket. Az is elképzelhető, hogy a COVID-19 csak felerősítette az érintettben már régebb óta lappangó, de addig diagnosztizálatlan betegségek, például az asztma tüneteit.
Ami az érintettek kezelését illeti, a remdesivir nem jöhet számításba, mert az közvetlenül a vírust támadja, a hosszú COVID-osoknál pedig a kórokozó már eltűnt a szervezetből, szögezi le dr. Rice. A tünetek enyhítésére és a további szervkárosodás megelőzése érdekében úgy tűnik, bevethetőek a szteroidok és a gyulladáscsökkentő készítmények a szakember szerint. A fő kérdés egyébként most az, hogy az érintettek felépülnek-e valaha is teljesen, és ha igen, akkor mennyi ideig tart a gyógyulásuk.
Többet várhat az oltásra az, aki nem regisztrál - legalábbis ez derült ki a miniszterelnök kabinetfőnökének, Rogán Antalnak a Hír TV-s interjújából. Részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében .
