A koronavírus-fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartozik az elhúzódó fejfájás, a görcsroham, a stroke, a perifériás neuropátia, a demyelinizációs betegségek, valamint az enkefalopátia.
Az idegrendszeri tünetek között kell megemlíteni továbbá a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, amelyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány azt állítja: nagy valószínűséggel a koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.
A koronavírus-fertőzést követő hangszalagbénulás
A tanulmányban közölt esetismertető szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2-fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor (sípoló légzés) és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálás következett, amely a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.
A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, amelynek hatására légzése rendeződni kezdett. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor- és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2-fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.
„Hangszalagbénulás akkor alakul ki, amikor a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. A hangszalagbénulás a légzést és a hangképzést is befolyásolja, de a rossz zárás miatt aspiráció, félrenyelés is kialakulhat. A bénulás érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. Ez utóbbi viszonylag ritkán következik be, de a fulladás veszélye miatt szükségessé válhat az egyik hangszalag lateralizációja, vagy akutan akár a légcsőmetszés” – magyarázta dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Nem csak intubált betegeknél alakulhat ki
Korábbi vizsgálatok már beszámoltak SARS-CoV-2-fertőzés miatt kialakuló hangszalagbénulásról azoknál a betegeknél, akik hosszan tartó orotracheális intubációt (szájon át a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetést) igényeltek. Ma már azonban világossá vált, hogy olyan esetben is kialakulhat ez a betegség, amikor nem volt szükség intubálásra. A hangszalagbénulás ugyanis a koronavírus-fertőzés neuropátiás szövődménye is lehet. A bénulás általában átmeneti, de hónapokig is eltarthat.
A SARS-CoV-2-fertőzés okozta légzési nehézségek hátterében hangszalagbénulás is ronthatja a beteg állapotát, a sokkal gyakoribb légúti betegségek – például az asztma – mellett. Ha a beteg nem reagál a kezelésre, mérlegelni kell a mihamarabbi fül-orr-gégészeti kivizsgálást is, amely során a szakember gégetükrözés segítségével méri fel a hangszalagok állapotát. Légzési, beszéd- vagy nyelési panaszok esetén is szakorvoshoz kell fordulni, hogy tisztázhassuk a háttérben meghúzódó okokat” – hívta fel a figyelmet a szakember.
