A beltéri levegőminőség jelentős hatással lehet a dolgozók kognitív funkcióira, beleértve a reakcióidőt és az összpontosító képességet, továbbá a teljesítményüket is befolyásolja - olvasható a Harvard Egyetem T. H. Chan közegészségügyi karának közleményében. Az egyetem kutatói egy évig tartó felmérésükben hat országban vizsgálták a legkülönfélébb vállalatok irodáit. A tesztalanyok között voltak mérnökök, befektetési brókerek, építészek és IT-szakemberek is. A kutatás fő megállapítása, hogy minél nagyobb koncentrációban van jelen a levegőben a finomszemcsés szállópor (PM2,5) és a szén-dioxid , annál lassabban és pontatlanabbul végezték el az alanyok a vizsgálathoz használt feladatsort.
A kutatás módszertana
Vizsgálatukhoz a kutatók hat országból (Kína, India, Mexikó, Thaiföld, Egyesült Királyság és Egyesült Államok) több mint 300 irodai dolgozót toboroztak. A 18 és 65 év közötti alanyok hetente legalább három napot dolgoznak egy irodaházban, a munkavégzéshez állandó íróasztallal rendelkeznek. Minden résztvevő íróasztalára felszereltek egy levegőminőség-érzékelőt, ami valós időben monitorozta a PM2,5- és a CO2-koncentrációt. Továbbá mindenkinek telepítettek az okostelefonjára egy speciális alkalmazást kognitív tesztekkel és felmérőkkel.
A tesztalanyoknak rendszeres időközönként kellett a feladatokat elvégezniük, illetve akkor, ha a környezeti szenzorok az átlagtól felfelé vagy lefelé eltérő mértékű légszennyezést mértek. Minél nagyobb volt a légszennyezés mértéke, annál lassabban oldották meg a feladatokat a résztvevők. A reakcióidőt inkább a szén-dioxid-szint emelkedése csorbította, míg ha mindkét szennyezőanyag mértéke emelkedett, akkor az alanyok a megadott időkeretben kevesebb kérdést tudtak megválaszolni.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Rossz levegő, rossz teljesítmény
Az új kutatás is nyomatékosítja, hogy a légszennyezésnek súlyos hatása van a szellemi képességeinkre. A 2,5 mikronnál kisebb szemcséjű szállópor akut módon csökkentette a kognitív funkciókat. "Ilyet most láttunk először fiatal felnőtteknél" - olvasható a jelentésben. Arra is bizonyítékot nyertek, hogy az elégtelen légcsere milyen negatívan hat a szellemi képességekre. A vizsgálatok során az derült ki, hogy a levegőminőség sokkal komolyabb mértékben befolyásolja a munkavégzést, mint korábban becsülték.
"Vizsgálatunk igazolja, hogy a fokozott szellőztetés és légszűrés nemcsak a COVID-19-hez hasonló légúti fertőzések terjedését fékezi, hanem javítja a dolgozók szellemi képességeit és produktivitását. A levegőminőségi feltételeket megvalósító, úgynevezett egészséges épületek alapvető jelentőségűek mind a dolgozók egészségének megőrzéséhez, mint az üzletmenet fellendítéséhez" - foglalja össze a Harvard Egyetem kutatása.
Legjobban: