Modern
világunkban egyre gyakoribb az allergiák előfordulása; tíz év alatt az
érintettek száma megkétszereződött. Becslések szerint jelenleg mintegy
kétmillió allergiás él Magyarországon.
Légúti allergiától minden ötödik ember szenved, ha pedig kimondottan a pollenallergiát
nézzük, a hazai 15-59 éves lakosság harmadát
érinti a probléma.
Ismert adat még, hogy az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia
tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma.
Tej, tojás, mogyoró
Az ételallergiával diagnosztizáltak tábora is népesedik. 1997 és 2011 között másfélszeresére nőtt az ezzel küzdő gyerekek száma. Tej, tojás, mogyoró, szója, búza, hal és tenger gyümölcsei: jelenleg ezek a leggyakoribb allergének.
Ha ez a tendencia folytatódik, a szakemberek azt jósolják, hogy elég egy-két évtized hozzá, hogy az emberek fele túlérzékenységet mutasson valamilyen anyagra.
Testünk bonyolult rendszer, célja az állandó körülmények biztosítása. Ha
veszélyt érzékel, az immunrendszer segítségével igyekszik megvédeni a belső
közeget – például a baktériumokkal, vírusokkal szemben.
Túlérzékenység esetén azonban egy levegőrészecske, egy állatszőr vagy a
táplálék egy része is riaszthatja a rendszert.
Az allergia tehát lényegében egy téves immunválasz, amit a szervezet egy
valójában ártalmatlan környezeti anyagra ad. A tünetek pedig ennek a reakciónak
a megnyilatkozásai.
De vajon minek „köszönhető” ez a járványszerű terjedés? A megbetegedéshez szükség van genetikai hajlamra, és egy irritáló környezeti elemre. Vagyis vagy az emberiség lett sokkal érzékenyebb, vagy a környezeti tényezők erősödtek – vagy mindkettő. A helyzetet nehezíti, hogy ma már az allergia genetikai faktor nélkül is kialakulhat, ha extrém magas az allergének koncentrációja, például a parlagfű vészesen elszaporodik.
Csakhogy sem a genetikai adottságok nem változnak olyan tempóban, ami magyarázná az ugrásszerű növekedést, sem a fák pollenjei nem terjednek olyan gyorsan. Más faktor is közrejátszhat tehát – ezt még kutatók is vizsgálják.
Többféle faktor, többféle magyarázat
Az egyik teória a ’higiéné hipotézis’. Abból indul ki, hogy a magzat fejlődésekor a kilökődés elkerülésére egy bizonyos Th2 limfocita populáció kerül túlsúlyba, ami átmenetileg ugyan erős védelmet biztosít az „idegen test” ellen, ugyanakkor a várandósság végén megmarad belőle egyfajta hajlam az allergiára. Normál esetben ilyenkor hamar a Th1 limfociták kerülnek többségbe, amelyek már a baktériumok és vírusok ellen védenek. Ezt a folyamatot, vagyis az immunológiai érést segíti minden, ami az ember természetes közegéhez, ősi életformájához kapcsolódik. Az anyatejes táplálás, a sok testvér, a háziállatok jelenléte, a természetközeli környezet.
Igen ám, csak közben sokan egészen más életet élnek. Távol azoktól a helyzetektől, amik „edzést” adnának az immunsejteknek. Egyszerűbben mondva: a modern városi környezet túl steril ahhoz, hogy egy jó védettségi alap kialakuljon.
De van itt egy másik tényező is: a levegő szennyezettsége. Érdekes, hogyan „fognak össze” a civilizáció káros termékei a természetes allergénekkel. Mintha a dízelmotorok által kibocsátott anyagok szövetkeznének a pollenekkel. Az egyik miatt begyullad a nyálkahártyánk, így azon keresztül könnyebben jut be a szervezetünkbe a másik. De a kipufogógázban található koromszemcsék is segítenek; afféle vivőanyagot adnak a rájuk tapadó polleneknek.
Allergiára hajlamosító tényezők:
· kémiai anyagok
· antibiotikumszedés
· egészségtelen ételek fogyasztása
· kevés mozgás
· stressz
· túlzott higiénia
· városi szmog
A növekedési folyamatra hatással lehet a klímaváltozás, vagyis a globális felmelegedés is. Ennek köszönhető, hogy a pollenszezon egyre hosszabb, így az allergén növények korábban és tovább „támadhatnak”. Mivel a parlagfű (az egyik legerősebb légköri allergén) eleve egy hosszú virágzási periódussal rendelkező gyomnövény, nem csoda, hogy a 21. század második felére a szénanáthás betegek számának duplázódását valószínűsítik csak emiatt az egy faktor miatt.
Szintén komoly tényező a stressz, ami gyengíti a szervezetet, és persze annak védekezését is. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg kemikáliáról, ami bekerül a szervezetünkbe: vegyszerek, tisztítószerek, tartósítószerek, adalékanyagok. Ha ezek végtelen sorát nézzük, tulajdonképp az a csoda, hogy még nem allergiás mindenki…
De azért mondjunk pozitívumot is: az emberek egyre inkább egészségtudatosak, többen fordulnak orvoshoz efféle panaszokkal, mint tíz, húsz éve. Javul a diagnosztika és az esetek dokumentálása is, már csak ezért is láthatunk növekvő számokat. A dologgal foglalkozni azonban mindenképpen fontos, ha érintettek vagyunk, akkor persze különösen.
