"A húsevés az egyik legnagyobb veszély"

Bár vannak, akik magát a tényét is tagadják, a világ tudományos közösségének egyöntetű állítása szerint a klímaváltozás létezik, olyannyira, hogy ez ma az egyik legsürgetőbb, megoldást és felkészülést igénylő globális probléma. Sőt, arra is figyelmeztetnek, hogy "mi vagyunk az utolsó generáció", amelyik egyáltalán még tehet valamit a közelgő katasztrófa ellen. De mit tehet egy átlagember annak érdekében, hogy legalább mérsékelni lehessen a károkat? Rodics Katalint, a Greenpeace munkatársát kérdeztük.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) korábban nyilvánosságra hozott jelentése szerint nagyjából egy évtizedünk maradt, hogy a Föld klímájának védelme érdekében hathatós intézkedések történjenek. Ahhoz ugyanis, hogy a globális felmelegedés mértéke 2100-ig ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot, 2030-ig 45 százalékkal csökkentenünk kellene a károsanyag-kibocsátásunkat. És bár szakértők szerint a cél nem elérhetetlen, az eredményekhez azonnali cselekvésre lenne szükség: olyan átalakulásra, amelynek a társadalom és a gazdaság szinte minden területét érintenie kellene. Rodics Katalin biológust, a Greenpeace agrárkampány felelősét arról kérdeztük, hogy egy átlagember a mindennapokban miként tud hozzájárulni ehhez a célhoz.

45 százalékkal csökkentenünk kellene a károsanyag-kibocsátásunkat.
45 százalékkal csökkentenünk kellene a károsanyag-kibocsátásunkat. Fotó: iStock

Ki kell lépni a komfortzónánkból

Ha valóban tenni akarunk valamit a globális katasztrófa mérséklése érdekében, ahhoz változtatni kell jól megszokott, kényelmes életünkön - magyarán ki kellene lépni a komfortzónánkból. Valójában azonban nincs is szó holmi teljesíthetetlen feladatokról: ha hétköznapjaink két fontos szegmensében akár csak apróbb változtatásokat eszközölnénk, azzal már hozzá tudnánk járulni a klímaváltozás okozta károk mérsékléséhez.

Nem természetes folyamat Bár a klímaváltozás tagadói előszeretettel hangoztatják, hogy a felmelegedés a Föld természetes ciklusának része, a földtörténeti korok éghajlati viszonyait kutató paleoklimatológiai vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy az ipari forradalom óta eltelt 150 év változásai egyáltalán nem természetszerűek. Az előrejelzések szerint, ha nem változtatunk, a jövőben példátlan mértékű felmelegedés jöhet. Mindezt Rodics Katalin is hangsúlyozta, aki azt is hozzátette, hogy nem szabad kibújnunk a felelősség alól, hiszen egyértelművé vált, hogy a klímaváltozást az ember okozza.

Újra kell gondolni az étrendünket

Bár a mainstream média csak nem rég kezdte el feszegetni a témát, a tudományos élet már évek óta figyelmeztet rá, hogy az emberiség jelenlegi élelmezési rendszere fenntarthatatlan. A klímaváltozás egyik legfőbb okozója ugyanis nem más, mint az emberek mértéktelen hús- és tejtermékfogyasztása.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése (FAO) már a kétezres évek elején is kimutatta , hogy a nagyüzemi állattenyésztés - a hús és a tejipar - nagyobb mértékben járul hozzá a Föld légkörének melegedéséhez, mint a gépjármű-közlekedés. Azóta pedig sorra születnek a hasonló eredményt hozó kutatások: a FAO nagyjából minden évben rámutat arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából az állattenyésztés stabilan 18 százalékkal veszi ki a részét, miközben a WorldWatch kutatói ennél is drámaibb helyzetről beszélnek. Szerintük a FAO eredményből sok komponens hiányzik, ezért ők úgy vélik, az éves üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából a nagyüzemi, ipari állattartás 51 százalékkal részesül.

Számos nemzetközi tanulmány után 2016-ban idehaza is megjelent az első tudományos minőségű írás a növényi alapú étrend létjogosultságáról. A cikk első szerzőjével, Szabó Zoltán dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakemberrel beszélgettünk. Részletek !

A Greenpeace 2018-as jelentése is arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a következő évtizedekben már valóban a mezőgazdaság fogja adni a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 52 százalékát - amelynek 70 százaléka a hús- és tejiparból fog származni. De a Greenpeace jelentése arra is rávilágít, hogy 1970 óta megháromszorozódott a Földön élő haszonállatok száma, a vadon élő állatok felét azonban gyakorlatilag már elvesztettük. Ráadásul pedig, miközben egymilliárd ember jelenleg is éhezik, a mezőgazdasági területeink 75 százalékán a haszonállatoknak termelünk takarmányt.

Nem is egészséges A mértéktelen állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával pedig nem csak a Földnek ártunk. Rodics azt mondja, a WHO több tanulmánya is kimutatta már, hogy Európában az emberek 50 százalékkal több húst és tejterméket fogyasztanak, mint amennyire egészségük szempontjából szükségük lenne. Ennek következménye, hogy egyre több embert érintenek az olyan betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a szív -és érrendszeri megbetegedések, vagy például az elhízás.

"Mindig óriási vitát generál, amikor ezeket az információkat megosztjuk. Sokan nem akarják elhinni, amit a kutatások is bizonyítottak már, és azzal érvelnek, hogy ne szóljunk bele abba, hogy mit esznek. Pedig látni kellene, hogy ez már nem egyéni döntés és probléma. A húsevés és a nagyüzemi mezőgazdaság jelenti jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt" - magyarázza Rodics Katalin.

Mindezzel azonban a szakember sem azt mondja, hogy egyik napról a másikra mindenkinek kötelezően növényi étrendre kellene váltania. Nem kell feltétlenül ilyen drasztikusnak tűnő lépést megtenni, de alapvető feladatunk lenne, hogy változtassunk az eddigi étrendünkön, és lecsökkentsük a hús- és tejtermékfogyasztásunkat. A szakértő szerint már azzal is sokat tehetnénk, ha hetente legalább két húsmentes napot tartanának, persze a legjobb az lenne, ha csupán egy napot hagynánk meg egy héten a húsok élvezetének. Rodics azt is hozzáteszi, hogy a kevesebb állati eredetű termék mellett sokkal több ökológiai gazdálkodásból származó zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk.

Gondoljunk csak bele, régen csak vasárnaponként ettek húst, nem az volt, mint most, hogy reggelire, ebédre, vacsorára folyamatosan húst, sajtot és tejtermékeket esznek. Ha már ennyit megtennénk, mérsékelhetnénk a károkat. Mert elkerülni sajnos már nem tudjuk.

A legszennyezőbb közlekedés: a repülés

Az élelmiszeripar mellett a másik legszennyezőbb szektor a közlekedés (ebbe beletartozik a személy és tehergépjármű-forgalom, szárazföldön, levegőben és vízen). Ezt talán magyarázni sem kell annyira, hiszen az gépjárművek károsanyag-kibocsátásának problémájáról már régóta nyílt diskurzus folyik. Az egyik legszennyezőbb közlekedési mód pedig a repülés. A repülés környezetkárosító hatását igen jól szemlélteti egy 2016-os, a Science című szaklapban megjelent tanulmány . Két kutató - Dirk Notz és Julienne Stroeve - közvetlen kapcsolatot mutatott ki a repülőgépek által kibocsátott szén-dioxid és az északi-sarki jégtakaró olvadása között. Arra az eredményre jutottak, hogy egyetlen, Európából New Yorkba tartó repülő annyi szén-dioxidot bocsát ki, ami három négyzetméternyi északi sarki jeget olvaszt el.

Így teszi majd tönkre Magyarországot a klímaváltozás Becslések szerint 2050-ig Magyarországon harminccal is emelkedhet az hőhullámos napok száma, ami súlyos népegészségügyi következményekkel fog járni, és különösen nagy veszélyt jelent majd a gyermekekre, a 60 év feletti idősekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. Részletekért kattintson !

A légi közlekedés tehát bizonyítottan rendkívül káros, mégis, a turizmus dinamikus fejődése miatt az emberek egyre többet és egyre távolibb tájakra repülnek. A fapados repülőtársaságok szinte potom pénzért árulják jegyeiket, így a repülés nem luxus többé: egy Európán belüli utazás kevesebből is kijöhet, mint idehaza egy 200 km-es vonatút. Ez az olcsóság meg is látszik a számokon: egyes felmérések szerint a légi közlekedés forgalma globális szinten csak 2003 óta több mint kétszeresére nőtt.

És ha a repülés nem terhelné meg már így is eléggé a környezetet, van egy olyan utazási forma, ami még ennél is károsabb. Vizsgálatok szerint még a leghatékonyabban működő óceánjárók kibocsátása is 3-4-szerese a repülőkének egy főre vetítve. Ezeken a többemeletes szórakoztató-komplexumokon utazni ráadásul az egészségünk szempontjából sem túl szerencsés. Egy kutatás szerint az óceánjárókon olyan rossz a levegő minősége, mint a világ legszennyezettebb városaiban, például Pekingben.

Mindez pedig egy meglehetősen ambivalens helyzetet szül. Egyrészt, a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb a veszély, hogy a Föld számos csodája hamarosan az enyészeté lesz, tehát most kellene még látnunk őket, amíg lehetőségünk van rá. Másrészt, a kutatások adatait látva nyilvánvaló, hogy mi magunk fogjuk felgyorsítani ezt a folyamatot, ha nem vagyunk hajlandóak változtatni utazási szokásainkon. Hogy mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?

A szakértők szerint nem kell teljes mértékben lemondani az utazásról ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni tudjuk a károsanyag-kibocsátásunkat. Az otthonmaradás helyett arra kellene tudatosan odafigyelnünk, hogy milyen gyakran, hova és mivel utazunk. Míg ugyanis a repülő az egyik legszennyezőbb választás, addig például a vonat sokkal környezetbarátibb megoldás lehet.

A témában Rodics Katalin azt tanácsolja, hogy utazásunk előtt mindig mérlegeljünk és az előttünk álló távolsághoz mérten válasszuk ki a közlekedési eszközünket. Magyarán, ha lehet, akkor természetesen menjünk gyalog vagy biciklivel, ha ez nem lehetséges, akkor döntsünk a tömegközlekedés mellett, hosszabb távra pedig véleménye szerint is a vasút a legoptimálisabb választás.

A döntéshozók nélkül nem lesz változás A felsorolt egyéni törekvéseknek a szakértők szerint is érezhető hatása lenne a környezetterhelés mértékére, a Greenpeace szakértője azonban nem győzi hangsúlyozni, hogy ma már olyan súlyos a helyzet, hogy politikai, döntéshozói akarat nélkül valódi változást nem lehet elérni. "Jelenleg a magyar kormány nem hajlandó tudomást venni a klímaváltozásról. Iszonyatos erővel támogatják a nagyüzemi állattartást, tehát pontosan az ellenkező irányba mennek, mint kellene" - magyarázza Rodics, majd hozzáteszi, hogy egyre sürgetőbb lenne, hogy felkészítsék az embereket, és a mezőgazdaságot is a felmelegedéssel együtt járó változásokra.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra