A kánikulában úgy kiszáradhatunk, hogy észre sem vesszük

A meleg nyári időjárás megnöveli a kiszáradás kockázatát, a tartós kánikula megtöbbszörözi azt. Ezzel mindenki tisztában van, és általában meg is tesszük az ilyenkor szokásos óvintézkedéseket is. Ám vannak élethelyzetek – például belemerülünk egy számunkra fontos munkafolyamatba –, amikor hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni szervezetünk vészjelzéseit. A hűvös irodában vagy autót vezetve a horvát autópályán akár még a szomjúságról is elfeledkezünk, amely az egyik legfontosabb indikátora az enyhe dehidratációnak. De haladjunk sorban!

Mindenki tudja, hogy a folyadékok létfontosságúak a szervezet optimális működéséhez. Segítenek szabályozni a testhőmérsékletet, a vérnyomást, a tápanyagfelvételt, és oxigént juttatnak a sejtekhez, valamint segítik az emésztőrendszer megfelelő működését. Ha a folyadékszint lecsökken, az a szervezet számos alrendszerére hatással van. Kiszáradás akkor következik be, ha több folyadékot veszítünk, mint amennyit beviszünk. A száraz szájpadlástól kezdve a kisebb izomgörcsökön át a szédülésig, fejfájásig számos jele lehet annak, hogy elindultunk ezen az úton. Extrém esetben akár potenciálisan életveszélyes hőguta vagy sokk is kialakulhat a kiszáradás következtében.

A kiszáradás mértéke különböző lehet, attól függően, hogy mennyi víz hiányzik éppen a szervezetünkből. A legelső tünet a szomjúságérzés és a sötét színű vizelet. Előbbi azt jelzi a szervezet számára, hogy pótolja a kiesett folyadékbevitelt, utóbbi pedig a csökkent vízkiválasztás (azaz fokozott vízmegtartás) jele. A kiszáradás legtöbbször erőtlenséggel és az állóképesség csökkenésével is együtt jár. Ezen a ponton azonban még lehetséges visszafordítani a kiszáradás folyamatát orvosi, kórházi beavatkozás nélkül.

Nem árt tudni, hogy a különböző betegségek és bizonyos gyógyszerek is növelhetik a kiszáradás kockázatát. A hashajtók, vízhajtók, a 2-es típusú cukorbetegségre szájon át szedhető gyógyszerek szedésénél mindezt tudatosítani kell magunkban. A sportolók, akik jelentős ideig és sokat izzadnak, szintén fokozott folyadékbevitelt igényelnek, akárcsak a gyermekek.

Amikor a dehidratáció krónikussá válik, azaz folyamatosan jelen van, az már befolyásolhatja az életfontosságú szervek működését. A súlyos dehidratáció tünetei a következők: nyolc órája elmaradó vizelet, gyenge pulzus, hideg végtagok, izomgörcsök, csökkent tudatállapot, véres széklet vagy hányás. Ilyenkor szó szerint alig van víz a szervezetben, amit az is jól mutat, hogy ha megcsípjük a bőrünket, a kiszáradás miatt csak lassan áll vissza az eredeti állapotába. Szakértők azt tanácsolják , hogy kánikula idején minél több folyadékot igyunk. Emellett segíthet a bőr időszakos nedvesítése, a lábak csapvízbe áztatása, vízzel átitatott póló viselése és víz vagy szódavíz kortyolgatása is.