Az egyikben halálos kimenetelű bőrbetegségben szenvedő gyermekek állapotát és életminőségét javították velük, a másikban laboratóriumi körülmények között állították helyre a sérült tüdőszövetet.
A Minnesotai Egyetem kutatói John Wagnerrel és Jakub Tolarral az élen a csontvelőből nyert őssejtekkel kezelték a ritka, genetikai eredetű örökletes bőrbetegségben, a recessive dystrophic epidermolysis bullosa (RDEB) kórképben szenvedő gyermekeket.
A betegség velejárója, hogy a bőrön és a nyálkahártyákon hólyagok képződnek akár a legkisebb fizikai ráhatásra, nyomásra, dörzsölésre, vagy súlyosabb formáiban látszólag spontán. A betegséget a collagén VII. hiánya okozza - ez a fehérje "rögzíti" egymáshoz a bőr különböző rétegeit. A folyamat érintheti a száj, a nyelőcső nyálkahártyáját is, vagyis még az evés is fájdalmas lehet. A bőr rendkívüli sérülékenysége, a folyamatos fájdalmas sebképződés, és az ennek nyomán kialakuló számos szövődmény az életminőséget nagymértékben rontja, és egyes ritka, súlyos kórformák esetében magát az életet is veszélyezteti.
A vizsgálatban 2007 óta tíz, a betegség legagresszívebb formájában szenvedő gyermek vett részt - mindegyikük szervezete reagált az őssejtterápiára, javult az életminőségük, ám ennek mértéke különböző volt.
"Bár bőrükön még mindig léteznek sebek, ritkábban van szükségük a kötözésre. Bőrükben megjelentek a donorsejtek, és termelődik a kollagén VII. A gyerekek aktívabbak, könnyebben táplálkoznak, egyiküknek még ugróasztalt is vásároltak, vagyis olyasmiben van részük, ami a transzplantáció előtt elképzelhetetlen volt" - emelte ki Tolar. A vizsgálatról szóló tanulmány a New England of Medicine legújabb számában publikálták.
Egy másik kutatás során, amelynek eredményeit a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban hozták nyilvánosságra, a San Franciscói Kaliforniai Egyetem tudósai csontvelőből nyert őssejtek segítségével a tüdőszövet akut sérülését "kezelték" laboratóriumi körülmények között.
A kutatók humán alveoláris sejteket tenyésztettek, majd vegyi úton gyulladást váltottak ki a tüdőszövetben, ezután az "elegyhez" csontvelőből nyert őssejteket adtak, és megfigyelték, hogy ezek milyen változásokat indukáltak.
"A tüdősérüléseknél a sejtek membránja 'porózussá' válik, és átereszti a vérplazmát, ez tüdőödémát (tüdővizenyőt) vált ki, ami végső soron halálos lehet" - magyarázta a kutatást irányító tudósok egyike, Jae Lee.
Őssejtek hozzáadása után helyreállt a sejtmembrán normális áteresztő képessége. A kaliforniai kutatócsoport a továbbiakban klinikai vizsgálat során szeretné bebizonyítani, hogy a módszer működőképes lehet az orvosi gyakorlatban is.
Mindkét kutatást felnőtt őssejtekkel végezték, nem pedig embrionális őssejtekkel, amelyek alkalmazása etikai problémákat vet fel.
