Toros, töltött, rakott
Erdélytől a Felvidékig, az Őrségtől Szatmárig a magyar konyha legkedveltebb nyersanyagai közé tartozik a káposzta, különösen annak savanyított formája. Persze, százféle finomság készülhet a friss fejes, "édes" káposztából is, ehető salátának, dinsztelve, rétesbe, kalácsba töltve, paradicsommal megbolondítva, de a friss káposzta a felhasználási változatosságban nem vetekedhet a savanyítottal. Nagy veszteség lenne a korhelyeknek, ha mondjuk egy kiadós iszogatás után a megkínzott gyomrukat nem gyógyítgathatnák a káposztalevessel, vagy a nagyétkűeknek, ha a nehezebb húsok mellé nem fogyaszthatnának az emésztést könnyítő savanyú káposztából is.
A székely- és a töltött káposzta szintén savanyú káposztából az igazi. Ez utóbbi, családi ünnepeink első számú sztárja, a savanyított levelekbe tekert rizses-húsos finomság pedig a legjobb arányban foglalja magában mindazt, ami az emberi szervezetnek jó és hasznos: vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjéket és azok felszívódását segítő jófajta savakat, méregtelenítő anyagokat, rostokat és szénhidrátokat. Nézzük, mi teszi olyan különlegessé mindezek elengedhetetlen hozzávalóját, a savanyú káposztát!
Egészséges összetevők
A káposztafélékről sok-sok jót lehet elmondani: A-, B1-, C-, E-, K-vitamintartalmuk kiemelkedő, a szervezet számára fontos vas, fluor, cink, réz, kálium, kalcium, folsav, valamint a hasznos rostok gazdag forrásai. A fejes káposzta frissen is rendkívül egészséges táplálék, erősíti az immunrendszert, antibakteriális hatású, segíti a vérképzést és az emésztőrendszer működését, gyorsítja az anyagcserét, vízhajtó, vércukor- és koleszterincsökkentő, sőt a rákellenes küzdelemben is bevethető, a benne lévő antioxidánsok és a fogyasztásakor képződő glukózinolát rákos sejtek növekedését gátló hatása miatt. Nagyszerű dolog, hogy a savanyítás nem ront a káposzta előnyös tulajdonságain, sőt új értékeket is kölcsönöz neki: az erjedés nyomán megszaporodnak benne a jófajta, az emberi szervezettel "baráti" viszonyban álló, savtermelő baktériumok, amelyek hozzájárulnak az egészséges, a felszívódást és az emésztést segítő, a káros mikrobák megtelepedését akadályozó bélflóra kialakulásához.
A savanyítás során nem veszíti el a káposzta a C-vitamin-tartalmát sem, ami különösen értékes élelmiszerré teszi. Nemzedékek tapasztalatai őrződnek abban, hogy a savanyú káposzta leggyakrabban húsételek kiegészítője. Nem véletlenül terjedt ugyanis el erről a különleges zöldségféléről, hogy segíti a nehéz, zsíros ételek emésztését, és enyhíti a nagy lakomák során fogyasztott alkoholos italok ártalmait is: valóban van méregtelenítő hatása.
Otthon is készülhet
Manapság konzerv vagy előrecsomagolt formában is megvásárolhatjuk, bár az "igazi" inkább a piacok őstermelőinél kapható, akik a kért adag kimérése előtt szívesen adnak egy villányi kóstolót is. A kísérletező kedvű ínyencek pedig maguk is savanyíthatnak káposztát, saját ízlésük, fantáziájuk szerint fűszerezve. Nemcsak káposztás hordóban, hanem tíz-húsz literes kőedényben, vagy akár egy ötliteres befőttes üvegben is megpróbálkozhatunk vele. Ehhez nagyfejű, kis torzsájú, tömör káposztákat válasszunk, és ízesítőül almát, birsalmát, paprikát is tehetünk hozzá. A sóval való rétegezés vagy a sós vízzel való leöntés mellett borsot, köménymagot, kaprot, magyar borsot (borsikát), tormacsíkokat, babérlevelet is használhatunk a fűszerezéséhez. A leszorított, "taposott" káposzta természetes módon is rövid idő alatt megerjed, fogyaszthatóvá válik, de a tetejére tett szelet kenyérrel tovább rövidíthető az erjedési idő.
Fogyókúra hasznos kiegészítője
Már a - hasukat kiváltképpen szerető - rómaiak is számon tartották a káposzta zsírégető, emésztést serkentő tulajdonságait. Ma pedig, amikor az ország felnőtt lakosságának kétharmada küzd súlyfelesleggel, még érdemesebb gondolni erre. A savanyú káposzta ugyanis egyik értékes eleme lehet a súlycsökkentő diétáknak. Nemcsak azért, mert energiatartalma igen alacsony, száz grammonként húsz kilokalória mindössze, hanem azért is, mert összetevői elősegítik a zsírégetést és a méregtelenítést. Lelkiismeret-furdalás nélkül ehetjük, hiszen a rostjai jóllakottság-, teltségérzetet okoznak felesleges energia-bevitel nélkül.
Ráadásul a savanyú káposzta és az abból készült étkek jellegzetes fűszerei (például a kömény- és a mustármag) többnyire maguk is az emésztést segítő, jótékony hatásúak, így közel van a segítség, ha puffadás, bélgázok jelentkeznének. Természetesen mindez csak magára a savanyú káposztára vonatkozik: például egy amúgy jó magyar módra elkészített, vastag zsírréteggel fedett székelykáposzta vagy egy füstölt szalonnával, kolbászokkal gazdagított töltött káposzta már nem illik bele olyan egyszerűen a fogyókúrába.
