Így hat az időszakos böjt az agyunkra

Az egyre divatosabb időszakos böjt – vagyis amikor valaki csak bizonyos időablakban eszik – úgy tűnik, változásokat idéz elő az agyban – számol be egy friss kínai kutatás eredményeiről a Science Alert.

Időszakos böjtnek minősül, ha minden nap csak egy rövid időszakban (például reggel 8 és délután 2 óra között) eszünk, de az egyik legdivatosabb étrend szerint hetente öt napon "dőzsölhetünk", míg a maradék kettőn mindössze nagyjából 500 kalóriányi ételt ehetünk csak meg.

Az agyunk és a beleink kommunikálnak?

A legújabb ilyen irányú kutatásból kiderült: az időszakos kalóriakorlátozás jelentős változásokat eredményez mind a bélrendszerben, mind az agyban, ami új lehetőségeket nyithat meg az egészséges testsúly fenntartására. Kínai kutatók ennek felderítésére 25 elhízottnak minősített önkéntest vizsgáltak 62 napon keresztül, amely során egy időszakos energiakorlátozási programban vettek részt. Ez azt jelenti, hogy pontosan ellenőrizték a kalóriabevitelüket, bizonyos napokon pedig egyáltalán nem, vagy alig ehettek.

A résztvevők nemcsak fogytak – átlagosan 7,6 kilogrammot –, hanem a vizsgált időszakban az agy elhízással összefüggő régióinak aktivitásában és a bélbaktériumok összetételében is mutatkoztak eltérések.

"Mint kiderült, a diéta megváltoztatja az emberi agy-bél-mikrobiom tengelyt" – ismertette eredményeiket Qiang Zeng. A kínai Második Orvosi Központ kutatója szerint a bélmikrobiomban és a függőséggel kapcsolatos agyi régiók aktivitásában megfigyelt változások a fogyás alatt és után rendkívül dinamikusak és idővel összekapcsolódnak. Jelenleg nem világos, hogy mi okozza ezeket a változásokat, illetve hogy a bélrendszer befolyásolja-e az agyat, vagy fordítva. Azt azonban már tudjuk, hogy a bél és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, így az agy bizonyos régióinak kezelése új módja lehet majd az étkezés szabályozásának.

Az MRI vizsgálatokkal kiszúrt agyi aktivitásbeli változások az étvágy és a függőség szabályozásában fontosnak ismert régiókban jelentkeztek. A kutatók szerint tehát a bél mikrobiomja összetett, kétirányú módon kommunikál az aggyal. 

Jelenleg világszerte több mint egymilliárd ember számít elhízottnak, ami a rákos megbetegedésektől kezdve a diabéteszen át a szívbetegségekig számos egészségügyi probléma fokozott kockázatához vezet. Ha többet tudnánk arról, hogy agyunk és beleink hogyan függenek egymástól, az nagyban hozzájárulhatna az elhízás hatékony megelőzéséhez és csökkentéséhez.