Bizonyos háztartásokban állandó problémát jelent az ideális páratartalom beállítása. A kisebb, központi fűtéses lakásoknál például gyakran jelent gondot, hogy a kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet-különbség miatt szárazabb lesz a levegő. Az újabb építésű ingatlanokban a nyílászárók szinte hermetikusan lezárják a lakásunkat a külvilágtól, ami ugyan jelentős megtakarításokat biztosít a fűtésszámlánkból, de a légtérben lévő nedvességet sem engedik távozni. A főzés során keletkező gőz és a kimosott, majd kiteregetett ruhákban lévő nedvesség miatt pedig csak még párásabb lesz a lakásunk levegője. Egyik állapot sem tesz jót az egészségünknek, sőt hosszabb távon akár betegségek kialakulását is eredményezheti.
Milyen gondokat okozhat a nem megfelelő páratartalom?
Ideális esetben a lakás páratartalma körülbelül 40-60 százalék közötti kell, hogy legyen, ezt azonban számos tényező befolyásolja. A páratartalom a hűvösebb hónapokban akár 20 százalékra is visszaeshet, de már akkor is a bőr, a szem és a nyálkahártyák kiszáradásához vezethet, ha 30 százalék alá csökken le. A nyálkahártyán termelődő váladéknak kulcsszerepe van abban, hogy a kórokozók ne tudjanak rajta megtapadni és elszaporodni, a száraz levegő miatt így megnő a fertőzések, gyulladások kialakulásának veszélye. Emellett köhögés és orrvérzés is jelentkezhet a száraz levegő hatására, a bőr is kiszáradhat és hámlani kezdhet. A közhiedelemmel ellentétben ez nem csak a téli hónapokban okozhat gondot, nyáron ugyanis a klímaberendezés túlzott használata száríthatja ki a levegőt.
Az sem jó viszont, ha a levegő páratartalma 60 százalék fölé emelkedik. A falakon lecsapódó pára ugyanis ideális környezetet biztosít a penészgombák megtelepedésének és elszaporodásának. A penész nemcsak a falakon, de a ruhákon és a berendezési tárgyakon is megjelenhet, és nemcsak esztétikai problémát jelent. Különösen a légzőszervi panaszoktól szenvedőkre lehet veszélyes, spórái erőteljesen allergizálhatnak, irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is. Többnyire az allergia jól ismert tünetei jelentkezhetnek a hatásukra: orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. Hogyha valamilyen légzőszervi megbetegedésben szenvedünk, vagy csak valami más okból legyengült az immunrendszerünk, a penész fokozhatja a már meglévő tüneteinket is.
Különösen az asztmával küzdőknek nem tanácsos hosszabb időt penészes lakásban tölteniük. Számukra a magas páratartalom egyébként is kiválthat kellemetlen tüneteket, hiszen a párás levegő önmagában irritálhatja a légutakat, ráadásul hatására az olyan allergének is felszaporodnak a légtérben, amelyek további irritációt váltanak ki. A túl párás környezet emellett a komfortérzetünket, a hőérzetünket is jelentősen rontja. Hatására ugyanis az izzadással bőrünkre jutó nedvességet nem képes felvenni a levegő, így még melegebbnek és elviselhetetlenebbnek érezhetjük a kánikulát.
Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő páratartalmat?
A levegőben terjedő vírusok és baktériumok eltérően tolerálják a nedvességet, bizonyos típusok a párásabb levegőben fertőzőképesebbek (ilyenek például a légzőszervi megbetegedéseket kiváltó adenovírusok), míg másik fajták a száraz levegőben életképesebbek (például a Streptococcus baktériumnemzetség egyes képviselői). Kiszűrésükben megoldást jelenthetnek azok a hazai kereskedelemben is elérhető termékek, amelyek képesek kiszűrni a levegőből az allergiás panaszokat okozó részecskéket, és gondoskodnak a megfelelő páratartalomról is. A legmodernebb szűrőberendezések a bennük lévő HEPA szűrőknek köszönhetően akár a 0,003 mikron méretű részecskéket is képesek megszűrni, így a vírusokat, allergéneket és sok más szennyezőanyagot is eltávolíthatnak a levegőből. Főként a hálószobákban lehet hasznos szolgálatba állítani ezeket a készülékeket, illetve azokban a helyiségekben, amelyekben a legtöbb időt töltjük.
Persze ezen felül is számos dolgot tehetünk azért, hogy a lakásunk levegője tiszta, és megfelelő páratartalmú legyen. Ha mosás után bent teregetünk, az jelentősen párásítja a levegőt, de ugyanígy nőhet a légtér nedvességtartalma akkor, ha főzés, vagy zuhanyzás után nem szellőztetjük ki megfelelően a lakást. Tavasztól késő őszig a növények virágzása miatt megnőhet az allergének aránya a levegőben, az allergiásoknak ebben az időszakban inkább a hajnali vagy a késő esti szellőztetés ajánlott, amikor a pollenkoncentráció alacsonyabb. Az allergiás tünetek felerősödésekor érdemes gyakrabban megmosni a hajat, illetve a ruházatot is, hiszen sokszor az ezeken megtapadó pollenek váltják ki a tüneteket. Javasolt nagyobb figyelmet fordítani a lakásban lévő por eltávolítására, hiszen ez is irritációt válthat ki.
Ellenőrizzük folyamatosan a lakás kevésbé szem előtt lévő, eldugottabb részeit is, hogy még időben észlelhessük az esetleges penészedés megjelenését. Javasolt időnként a zuhanytálcát, fürdőkádat is kezelni valamilyen penészgomba-mentesítő szerrel.
