A páratartalom azt mutatja meg, hogy mennyi nedvesség van a levegőben. Ha magas a páratartalom, az közvetlenül is ingerelheti a légutakat, de emellett megnövekedhet a levegőben egyéb irritáló anyagok, például a légszennyeződés mértéke is. A párás levegő belélegzése ezért egyértelműen nem ideális az asztmás betegek számára. Mindezt az asztmás beteg fokozódó tünetei jelezhetik: zihálás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban és köhögés – mutatott rá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Pára kint és bent
A magas páratartalom nemcsak a szabadban teszi nehezebbé a betegek életét. A téli hónapokban több időt töltünk zárt térben, a lakásban, és ritkábban is szellőztetünk, emiatt a beltéri levegő páratartalma jelentősen megemelkedhet. Ez sok újépítésű, jól szigetelt lakásban is problémát okoz. A magas páratartalom hosszabb távon kedvez a lakáson belüli allergének – penészgomba és poratka – megjelenésének, melyek további kockázatot jelentenek: az allergének jelenléte és belélegzése is fokozhatja az asztmás tüneteket.
Érdemes a napi időjárásjelentésben követni a páratartalomra vonatkozó adatokat. Magas értékek esetén próbáld minimalizálni a szabadban töltött időt. A belső levegő páratartalmát pedig mérd erre alkalmas eszközzel, úgynevezett higrométerrel. Amennyiben tartósan 40-50 százalék feletti értéket mutat, törekedj a páratartalom csökkentésére! Néhány perces intenzív szellőztetéssel, vagy korszerű, nyílászáróba épített szellőztetővel, illetve páramentesítő készülék használatával meg tudod előzni a magas páratartalom következményeit.
Mikor segíthet az orvos?
Mint azt dr. Hidvégi Edit elmondta, a növekvő páratartalom még a jól beállított, korábban panaszmentes asztmások esetében is erősödő tüneteket okozhat. Ha azt veszed észre, hogy a tünetek rosszabbodnak, konzultálj tüdőgyógyásszal! Ne várd meg, míg egyre többször kell a rohamoldót használni, és nem érdemes kockáztatni az asztmás roham kialakulását sem!
