„Frissen tart és nyitva hagy egy ablakot a világra” – Így tanulj felnőtt fejjel

Bár a köztudatba csak tavaly robbant be a létezése, a mesterséges intelligenciát már évek óta számos szakterületen sikerrel alkalmazzák. Sokan féltik tőle a munkájukat, ami bizonyos szakmákban akár reális is lehet. Ha azonban képesek vagyunk minél több tudással felvértezni magunkat, pláne ha kell, a megfelelő szakmára átnyergelni, a technológiai robbanás valószínűleg nem teszi majd tönkre az egzisztenciánkat. Ha tehát követed a változó piaci helyzetet, egyike lehetsz azoknak, akik elkerülhetik a munkanélküliséget. Nyilván nem lehet mindenki programozó, de nagy előnyre tehet szert, aki legalább felhasználói szinten hajlandó megtanulni az új technológia használatát és integrálja azt a munkafolyamatokba. 

Felnőttként lehetetlen?

Most persze nyilván sokakban felmerül, hogy jól van, de hogyan is állhatnék én ennek neki, felnőtt fejjel...? Legtöbben az iskolás koruk óta eltelt sok-sok év vagy évtized óta nem ültek le tanulni, és ennek már a gondolatától is szorongani kezdenek. Ráadásul mostanra – a folyamatosan ránk zúduló ingerek miatt – jóval nehezebb egyetlen dologra koncentrálni. Az igazság azonban az, hogy felnőttként is képesek vagyunk új dolgokat tanulni, még ha ehhez már több időre van is szükségünk. Bizonyított tény ugyanis, hogy az agy képes új idegsejteket létrehozni a tanulás során. 

Az az általános vélekedés, hogy a korral előrehaladva egyre nehezebb tanulni. Ez azonban önmagában nem igaz, ennél sokkal árnyaltabb a kép – mondta el honlapunknak Pál Mónika. A tanulási problémákkal is foglalkozó pszichológus ugyanakkor elismeri, hogy vannak olyan élethelyzetek, állapotok, amikor tényleg nehezebb koncentrálni, megjegyezni dolgokat. Ilyen például, amikor valakinek kisgyereke van: természetes, hogy az első pár évben a baba körül forognak a gondolatai, így pedig nehéz – bár nem lehetetlen – új dolgokat tanulni. Emellett a klimax egyik tünete is lehet, hogy romlik a memória. „Mindezek ellenére egyáltalán nem igaz, hogy ne tanulhatnánk felnőttként, nagy kihagyás után” – fogalmaz a szakember. 

„Aki digitális tartalmat állít elő, a saját maga ellensége, ha nem használja azonnal a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Ha ugyanis nem vagy tisztában, pontosan mire képes, akkor nem tudod majd alakítani a jövődet, és nem marad más, csak a frusztráció” – mondta el honlapunknak János, aki grafikusként igyekszik minél jobban beleásni magát az új technológiai fejlesztésekbe. Mivel szerinte a mesterséges intelligencia egy ideig még úgysem fog emberi beavatkozás nélkül működni, és kell valaki, aki ellenőrzi, szelektálja az előállított tartalmakat, ezt a tudást is érdemes elsajátítani. „Ha nem fogsz ehhez érteni, akkor nem te leszel az, aki marad” – fogalmazott sarkosan egy korábbi cikkünkben. 

„Az én életembe nem fér bele a tanulás”

Akár nyelvet, akár újabb kompetenciát sajátítanánk el, az egyik leggyakoribb érv az szokott lenni a tanulás ellen, hogy a munka, család, háztartás mellett egyszerűen nincs rá idő. Először is fontos, hogy legyen terved, célod! Ha meg tudod magadnak fogalmazni, mit is szeretnél elsajátítani, véghez vinni is könnyebb lesz. Ha már megvan, mi is a kitűzött cél, készíts napirendet! Töltsd ki rajta a fixen elvégzendő feladatokat és azonnal látni fogod, mikor marad időd tanulni. Fontos, hogy olyasmibe kezdj bele, ami érdekel, és amiről azt gondolod, hasznos lesz számodra. 

A rendelkezésre álló – akár csak 15-20 percnyi – időt akkor tudod legjobban kihasználni, ha csak arra koncentrálsz, amit tanulni akarsz. Nem megy úgy, hogy közben a gyerekeidet terelgeted, az üzeneteidet csekkolod vagy filmet nézel. Használd ki a holtidőket is, például tanulj utazás közben! Ha minden nap csak egyetlen órát utazol, az azt jelenti, hogy egy héten ötórányi, egy hónapban pedig már majdnem egy egész napod van arra, hogy valamit gyakorolj, elsajátíts. Nem is beszélve a telefonnal töltött időről: a mai kor embere több mint négy órát „elgörget” minden nap. Persze nyilvánvalóan mindenkinek szüksége van néha egy kis pihenésre, erre pedig nagyon csábító lehet az ingázók vonaton eltöltött ideje, ráadásul a zsúfolt jármű nem is mindig alkalmas közeg a tanuláshoz. Ám ha csak néhány alkalommal megtöltöd aktív tartalommal ezt az időt, már azzal sokat tehetsz a jövődért. A legelszántabbak pedig az otthoni házimunka mellett is tudnak időt szakítani a tanulásra: előadásokat, podcastokat vagy előre felmondott tanulnivalót hallgatnak vissza. 

"A nyelvtanulás sohasem hiányzott az életemből. Úgy érzem, hogy frissen tart és nyitva hagy egy ablakot a világra" – vallja Tamás, aki harminc éve tanít egy középiskolában. Most, 53 évesen kezdte kezdte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik képzését, fejlesztő pedagógiát tanul. "Szakmai megújulást, felfrissülést vártam ettől, hogy kicsit jobban értem majd a gyerekeket, jobb tanár leszek. Az órákat tanárszemmel is hallgatom: mit tanulhatok az előadótól a tanításról, és saját magamtól magáról a tanulásról"  – fogalmaz. Bár számára a nyelvtanuláshoz elég volt egy kis idő és elszánás, az egyetemi továbbképzéshez már szüksége van a család és munkahely támogatására is. "Minden életkorban – így a felnőtt tanulás esetén is – fontos hogy céljaink legyenek: a cél ugyanis erőt-értelmet ad a tanulásnak. Az életkor előrehaladtával a tanulás növelheti a lehetőségek számát, de amikor már nem nyílnak olyan végtelen lehetőségek előttünk, mint fiatal korunkban, szinte még fontosabb a célok kitűzése és életben tartása"  – emeli ki a pedagógus. Az új ismeretek elsajátításához pedig számára a legegyszerűbb módszer vált be: "könyv és füzet. Ha valami érdekesről hallok, legelőbb egy jó könyvet próbálok szerezni róla. S noha tanultam és tanítom a gondolkodás-térképet (egyfajta grafikai tervező, amivel könnyebb és átláthatóbb egy téma, előadás megtervezése és tanulása – a szerk.), számomra már a lineáris jegyzetelés marad komfortosabb. Ugyanakkor az interneten elérhető tanulási felületeket is szívesen használom."

Így állj neki!

Mint a sportoknál, az elme megmozgatása előtt is jó, ha bemelegítesz. Igyál egy nagy pohár vizet és ha tudsz, relaxálj vagy kapcsolj ki pár percig! Ha a gondok, a feszültséggel teli hétköznapok felőrölnek, az agy jóval nehezebben képes új információt befogadni. Jó, ha tanulás közben húszpercenként tartasz néhány perc szünetet, amikor megmozgatod magad, sétálsz egyet vagy végzel néhány tornagyakorlatot.

A szakember szerint fontos, hogy reálisan lásd a saját helyzeted. Napi nyolc óra munka, gyereknevelés és egyéb kötelezettségek mellett ugyanis tényleg sokkal kevesebb idő és energia jut a tanulásra. Érdemes számolni ezzel, és nem úgy hozzáállni, hogy majd ugyanolyan tempóban tanulok, mint gyerekkoromban. Az is lényeges tényező, hogy a munkahely vagy a velünk élő családtagok mennyire támogatják a tanulást, mellettünk állnak-e, esetleg átvesznek-e tőlünk meghátorozott időre feladatokat. „Ahhoz, hogy képes legyél új dolgokat tanulni, el kell hinned, hogy van értelme. Fontos, hogy lelkes és nyitott maradj, illetve hogy bízz magadban, a képességeidben.”

Szintén elengedhetetlen, hogy képes legyél koncentrálni, aztán valamilyen módszerrel meg kell jegyezni, gyakorolni, később pedig elő kell tudni hívni. Sokaknál már az első pontnál megakad a folyamat: a koncentrációt ugyanis a folyamatosan ránk zúduló információ folyamatosan zavarhatja. A negyvenes korosztály és az annál idősebbek gyerekkorában az internet, az állandó multitasking még nem akadályozta a tanulást. Mostanra azonban emiatt nagyon lecsökkent az az időtartam, ameddig képesek vagyunk fókuszálni, és ez talán sokkal inkább megnehezíti a tanulást, mint az életkor. Ha megteheted, kapcsold ki a telefonod, amíg tanulsz!

Ez is érdekelheti

Tudományos érdekességek

Az életünket és a halálunkat is megjósolja az AI

mesterséges intelligencia

Műsorvezetőként debütált a mesterséges intelligencia a Dunán

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

Belgyógyászat

GFR: komoly betegséget jelezhet a laborleleten

Szinrén negatívan hat a tanulásra, ha valaki sokat szorong, ez ugyanis nehezíti a koncentrációt, a kitartást vagy később a tanultak előhívását. Ilyenkor – mondja a pszichológus – érdemes már a tanulás megkezdése előtt megvizsgálni, mi okozza a szorongást és ezt megpróbálni enyhíteni. Mindez sok befektetett munkának tűnik, de hosszú távon megéri, mert könnyebb lesz a tanulás. „A szorongáscsökkentő praktikákkal az a baj, hogy önmagukban nem működnek, hiszen csak a tüneteket enyhítik, az okokat azonban nem szüntetik meg. A szorongásnak ugyanis általában mélyebb oka van, amit szakemberrel lehet feloldani” – emeli ki Pál Mónika.