"Normálisan néznek ki a szeméremajkaim?"
Dr. Rebecca C. Brightman, a Sínai-hegyi Icahn Orvostudományi Iskola munkatársa szerint sok nő kérdez a szeméremajkai kinézetéről, egészen pontosan arról, hogyan fest az övé más nőkéhez hasonlítva. "Nincs olyan, hogy normális kinézetű szeméremajak, rengeteg variációja létezik. A legtöbb nőnek azonban szüksége van arra, hogy ezt egy szakember szájából hallja" - mondja a doktornő, aki szerint a bizonytalanság abból fakadhat, hogy a nőknek nincs reális képük az esztétikus intim részekről.
"Baj, hogy az egyik mellem nagyobb, mint a másik?"
"Minden nőnek fontos lenne tudnia, hogy senkinek sem egyforma a két melle. Az aszimmetria főleg serdülőkorban gyakori, és ahogy idősünk, egyre kevésbé lesz jellemző" - mondja Dr. Brightman, aki rámutatott: az aszimmetrikus mell nem egyenlő azzal, hogy az egyik emlőben például egy csomó fejlődik, és amiatt különbözik a méretük. "Elterjedt tévhit, hogy a rendszeres önvizsgálattal csak idegesíti magát a páciens, de én mindig arra bátorítom a betegeimet, hogy csinálják. Fontos, hogy ismerjük a melleinket, és tudjuk, mi normális, és mi nem az. Így könnyebben, hamarabb észrevesszük, ha valami változás történik."
"Milyen mértékű fájdalom normális menstruáció alatt?"
Dr. Courtney Lim, a Michigan Medicine szülész-nőgyógyásza azt mondja, a fogamzóképes korú nők 90 százaléka tapasztal fájdalmat a menstruációja alatt. "Van, akinél tartós, mást rövidebb ideg kínoz, de sokaknál hányingerrel, hasmenéssel is társulhat. Az, hogy mi a normális, széles skálán mozog, és előfordul, hogy amit valaki normálisnak tart, az valójában nem az" - nyilatkozott a szakember a health.com-nak, aki úgy folytatja: attól még, hogy a fájdalmas menstruáció gyakori, még nem feltétlenül kell mindenkinek beletörődnie. Ha nagyon kínzó a tünet, érdemes alaposabban utánajárni, mert lehet, hogy például endometriózis vagy policisztás ovárium szindróma (PCOS) áll a háttérben.
"Hogyan befolyásolja a fogamzásgátló szedése a termékenységet?"
Dr. Aparna Sridhar nőgyógyász professzornak saját bevallása szerint gyakran felteszik a kérdést a páciensei, hogy a fogamzásgátló tabletták hogyan hatnak a fogamzóképességre. A szakember megerősíti: a régi, méhen belüli fogamzásgátló módszerek valóban negatívan befolyásolhatták a folyamatot, például kismedencei-gyulladást okozhattak, ami gyakran jár együtt meddőséggel. A mai modern eszközök - legyen szó tablettáról, gyűrűről vagy implantátumról - esetében azonban más a helyzet. Ahogy eldöntjük, hogy leállunk, néhány hónap alatt helyreáll a "rend", és újra termékenyek leszünk, magyarázza Dr. Sridhar. A szakember azonban figyelmeztet, hogy hormonális fogamzásgátló szedése, beiktatása előtt mindenképpen konzultáljunk szakemberrel.
"Mit kell tudnom a HPV-ről?"
A humán papillómavírus (HPV) egyike a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusoknak, Amerikában nagyjából 79 millió nőt érint. A szexuálisan aktív emberek 80 százaléka találkozik vele élete során egyszer, természetes tehát, hogy a sokakat érdeklő témák közé tartozik.
Van, aki elkapja a fertőzést, de a vírus egy idő után eltűnik a szervezetéből úgy, hogy még tüneteket sem okoz. Másoknál nemi szervi szemölcsöket vagy akár méhnyakrákot is előidézhet, utóbbi az egyik legsúlyosabb szövődmény. Bőr-bőr kontaktussal terjed, orális, hüvelyi vagy anális szex útján ugyanúgy el lehet kapni, és sajnos az óvszer sem véd meg a fertőzéstől.
"A HPV-fertőzésre nincs gyógymód, kezelés, de ha odafigyelünk, jelentősen csökkenthetjük a veszélyt" - mondja Dr. Mary Rosser, a Columbia Egyetem szülészeti és nőgyógyászati professzora. "A védőoltás például, bár nem százszázalékos, de hatékony védelmet nyújthat. Célszerű már a szexuális élet megkezdése előtt beadatni, de szexuálisan aktívan is kérhetjük. Sok nő azt mondja, mivel már átesett HPV-fertőzésen, nincs szüksége a vakcinára, de ez sajnos így, ebben a formában nem igaz. Vannak ugyanis olyan típusai a HPV-nek, amelyek ellen nem véd a vakcina" - fejti ki a szakember. Azt is kevesen tudják, hogy a nők mellett a férfiakat is érintheti a HPV-fertőzés, így mindkét nemnek javasolt az oltás. A HPV-tesztet általában 30 éves kor után kezdik elvégezni a nőknél, a fiatalabbaknál csak akkor van rá szükség, ha a méhnyakrákszűrés eredménye nem kielégítő.
