Pestis
A járvány, amely Európa közel felét elpusztította
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Cikksorozat indult a járványok történetéről
Fónagy Zoltán, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint a világjárványok évezredek óta végigkísérték az emberiség történetét, ám a 19. századi kolera volt az első, amelyet jól dokumentáltak. Ezt annak kapcsán mondta, hogy az intézet égisze alatt a járványok történetével foglalkozó új sorozat indult.
Halálos járványok: ezt tanultuk belőlük
Ma is komoly fenyegetést jelent egy pusztító globális járvány. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, meg kell értenünk a kórokozók fejlődését, átalakulását, működését. A paleogenetika egy friss tudományág, amely az ősi kórokozók DNS-ének elemzésével forradalmasíthatja a fertőző betegségekről szóló ismereteinket.
Gyógyszerkereső
A fátyolfelhőzet, illetve erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett a legtöbb helyen több órára kisüt a nap. Délutántól - elsősorban a Kelet-Dunántúl tágabb térségében - egyre nagyobb számban alakulhatnak ismétlődő jelleggel záporok, zivatarok. Helyenként intenzív, nagyobb mennyiségű csapadék is előfordulhat. Legkisebb eséllyel az északkeleti, keleti harmadban eshet. A délkeleti szelet többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 27 fok között alakul, de néhol egy-két fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.