A koronavírus terjedésével életünk alapjaiban változott meg, a korlátozások bevezetése az olyan, eddig teljesen hétköznapi tevékenységeinket is megnehezíti, mint például a közlekedés vagy a bevásárlás. A történelem folyamán számos komoly világjárvánnyal szembe kellett már néznie az emberiségnek, és ezek közül több is drasztikus társadalmi változásokat eredményezett - írja az IFLscience cikke. Az egyik ilyen a pestis volt, amely az egész világon végigsöpörve emberek millióinak életét követelte, de emellett felgyorsított néhány olyan folyamatot is, amelyek komoly politikai-társadalmi átrendeződést eredményeztek.
A pestis mindent megváltoztatott
A fekete halálként is emlegetett bubópestis az elmúlt évezred egyik leghalálosabb pandémiájáért volt felelős, amely az európai népesség közel felét kiirtotta. A Yersinia pestis nevű baktérium patkányok és bolhák közvetítésével több hullámban is megtizedelte a kontinens lakosságát a 14. és 19. század között. Mindez lavinaként indított el egy sor változást a népcsoportok politikai berendezkedésében.
Az akkori Európa társadalmát a szűk hatalmi elit, illetve az azt kiszolgáló, nagyrészt mezőgazdaságból élő jobbágyság alkotta. Mivel emberek milliói haltak meg a járvány miatt, a munkaerő lecsökkent, így pedig értékesebbé is vált. Végül a bérek emelése mellett a jobbágyság sorsa is sokat javult, majd a munkaerő robotizálását követően a földekről is egyre több ember jutott az iskolapadba, ami jelentősen növelte a társadalmi mobilitást. Emellett a járvány a nagy befektetők helyzetét is erősítette és a pénz is egyre kevesebb kézben összpontosult.
A Virginiai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a COVID-19 is hasonló változásokat eredményezhet-e. E kérdés megválaszolásához nyomon követték a fekete halál hatását Közép-Európa német nyelvű régióiban. Ezeket a területeket ugyanis különböző súlyossággal érintette a járvány, így jól lekövethető, hogy azonos kultúrkörben milyen hatást gyakorolt a betegség a társadalmakra.
A középkori példát tanulmányozva azt látták, hogy a pestistől leginkább sújtott területek jobban befogadták a különböző politikai nézeteket. Ezekben a régiókban az emberek politikailag is aktívabbak voltak, a választások pedig kevesebb csalás és megfélemlítés mellett zajlottak. Összességében ezek a társadalmak a járványt követően nyitottabbakká váltak.
A kutatók azonban felhívták a figyelmet a pestisjárvány, illetve a mostani koronavírus-pandémia közötti alapvető különbségekre is: míg előbbi az európai népesség 30-60 százalékát ölhette meg, a COVID-19 a jelenlegi népesség alig 0,03 százalékának életét követelte eddig. Ráadásul a gyógyászat ma sokkal fejlettebb, mint a középkorban, illetve az orvosok is jóval felkészültebbek a betegségek diagnosztizálása és kezelése tekintetében.
A koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt, hosszú távú hatásait még nehéz felmérni, itt ugyanis a korábbiakkal ellentétben nem a munkaerő lecsökkenése, hanem a termelés teljes leállása állította fejre a gazdaságot. Ha viszont a járvány a későbbiekben magasabb halálozással járó pandémiává válik, ami nagymértékben sújtja a munkaképes korúakat, az világszerte munkaerőpiaci átrendeződést hozhat magával, egyben komoly változást hozva a napjainkban is erősen szétváló társadalmi osztályok közötti egyensúlyban.
