A magyarok nagy része még mindig a szüleitől átvett vagy tanult étkezési szokásokat követi, azonban 89 százalékuk már a közösségi médiából és az internetről tájékozódik az egészséges táplálkozásról - derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felméréséből. A hazai halfogyasztást feltérképező kutatást a Hamé Kft. felkérésére készítették. Mint az erről szóló közleményből kiderült, az eredmény rávilágított arra, hogy tisztában vagyunk ennek előnyeivel és a szervezetre gyakorolt pozitív hatásaival, hiszen 10-ből 9 ember jelenlegi étrendje is tartalmaz halat, ugyanakkor csupán 22 százalékuk fogyaszt hetente többször ilyen típusú ételt. A válaszadók 40 százaléka ha teheti, friss halat választ, közel egyharmaduk pedig a hőkezelt halkészítményeket, a halkonzerveket és halpástétomokat részesíti előnyben.
Ha a szülő ette, a gyerek is nagy eséllyel fogja
Bár Magyarországon növekvő tendenciát mutat az egészségtudatosság, a több mint 1100 ember megkérdezésével készült kutatás eredménye is megerősítette, hogy nem árt felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmód, és annak részeként, a halfogyasztás előnyeire. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók az egészséges életmódról nem csupán az internetről és közösségi médiából tájékozódnak, hanem a szakemberek, a dietetikusok tanácsait is elfogadják. A halfogyasztási szokások kialakulásában azonban a családnak vitathatatlanul fontos szerepe van.
A válaszadók 85 százaléka ugyanis már kisgyermekként, 10 éves kora előtt fogyasztott halat. Az pedig, hogy a későbbiekben mennyi halat tartalmaz majd étrendjük, nagyban függ attól, hogy a szülők milyen sűrűn és milyen típusú halat, halkészítményt iktattak be mindennapjaikba. A leggyakrabban rántott formában fogyasztják a megkérdezettek, ugyanakkor minden ötödik ember a halkrémet és a pástétomot részesíti előnyben. A válaszokból az is kiderült, hogy a halfogyasztási szokások majdnem minden második embernél hasonlóan alakultak az elmúlt években, azonban 43 százalékuk több halat fogyaszt, mint 5 vagy éppen 1 évvel ezelőtt.
A lakosság negyede sem eszik elég halat
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Azt már korábbi adatokból is tudtuk, hogy sokkal kevesebb halat eszünk, mint kéne - mondta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Úgy fogalmazott, az általuk kidolgozott hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér szerint hetente legalább egyszer halnak kellene a tányérra kerülnie, ehhez képest most számszerűen is bebizonyosodott, hogy csak a lakosság 22 százalékánál, kevesebb mint egynegyedénél valósul ez meg. "Pedig a halnak rendkívül előnyös táplálkozás-élettani hatásai vannak, sokat kell még tennünk tehát azért, hogy a karácsonyi rántott halon, halászlén és esetleg a strandon elfogyasztott hekken kívül többféle és egészségesebben elkészített halétel is rendszeresen szerepeljen az étrendünkben" - szögezte le.
Ezen múlik mit választunk
A kutatásban nem csupán a halfogyasztási szokásokra tértek ki, de a halkészítmények felhasználására is. Ebből kiderült, hogy a válaszadók közel háromnegyede tisztában van azzal, hogy a halban található szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat akár halpástétommal is be tudják vinni a szervezetbe. A halkészítmények vásárlásával kapcsolatban körvonalazódott, hogy az egyik legfontosabb érv az íz mellett egy halpástétom kiválasztása esetén a minőség, ez a válaszadók több mint felének elsődleges szempont volt. Csak ezután jött az ár, közel 22 százalékkal és a termékek eredete, származása, amely a kitöltők közel 13 százalékának a legmeghatározóbb tényező a vásárlás során. A megkérdezettek számára az átláthatóság is nagyon fontos, az összetevők ismerete ugyanis nagyban befolyásolja fogyasztói döntésüket.
Legjobban: