Hogyan legyünk mediterránok?

Kiss Éva

Nyáridőben, amikor a zöldség-gyümölcsstandokról szinte nevet ránk a paradicsom pirosa, a sárgabarack napsütötte színe, a spenót, a sóska élénk zöldje, a málna, a meggy borvöröse, igazán nem nehéz egészségesen étkeznünk.

Táplálkozás mint rizikófaktor?

A növényi hatóanyagoknak a jelentőségéről, hasznáról, a növényi eredetű táplálkozás egészségünkre gyakorolt hatásáról tartott előadást a Táplálkozási Fórum XIV. Tudományos Konferenciáján dr. Pados Gyula, a Táplálkozási Fórum elnöke, egyetemi docens, kandidátus, a Szent Imre Kórház Lipid részlegének főorvosa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növényi eredetű táplálkozásnak milyen nagy jelentősége van, főleg a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek megelőzésében. Magyarországon a felmérések szerint a lakosság fele nem fogyaszt naponta gyümölcsöt, pedig minden ajánlás szerint legalább negyven dkg ajánlatos lenne a halálozási statisztikák élén lévő betegségek megelőzéséhez. Ezen betegségek nagy rizikófaktorai ugyanis, a dohányzás kivételével mind a táplálkozással függenek össze (sőt, többnyire közös okra, a hasi elhízásra vezethetők vissza).

A növényi élelmiszerek előnyei

A fő tápanyagcsoportokban, vagyis a zsírokból, a fehérjékből és a szénhidrátokból ajánlatos legalább ötven százalékban növényi eredetűt fogyasztani - figyelmeztetett a táplálkozási szakember. Ezek ugyanis nem tartalmaznak koleszterint (az csak állati sejtekben fordul elő), a kalóriaértékük, a telített és transzzsírsav tartalmuk alacsony, a telítetlen zsírsav tartalmuk viszont magas. Az állati fehérjék esszenciális komponensei is nagyrészt pótolhatók növényi fehérjékkel, a szénhidrát fogyasztásban pedig kiemelten fontos a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztása.

A mediterrán étrend csodája

Olyan népességekben, akiknél ez az arány, a növényi eredetű élelmiszerek dominanciája érvényesül, például vegetáriánusok vagy az ún. mediterrán étrenden élnek, e betegségek és rizikófaktoraik aránya jelentősen alacsonyabb. A görögök, olaszok, franciák étkezési szokásai ugyanis jelentősen különböznek a mieinktől: kevesebb állati eredetű zsiradékot, több növényi olajat fogyasztanak, a halfogyasztásuk többszöröse a mienknek, és nem utolsósorban rengeteg, a magyarokéval összevetve kétszer annyi zöldséget, gyümölcsöt (például salátaféléket) tartalmaz a táplálkozásuk. Hazánkban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás napi 200 gramm körül van, a nyugati országokban ennek mintegy a másfélszerese, miközben a táplálkozási irányelvekben napi 400-800 grammot javasolnak. Ezek kedvező hatását alacsony kalória, magas rost, vitamin és ásványi anyag tartalmuk mellett egyéb, több ezerféle más bioaktív növényi hatóanyaguk, fito-komponensük biztosítja.
A kutatások eddig több mint ötezer különböző növényi eredetű hatóanyag, fito-komponens jelenlétét mutatták ki a zöldségekben és a gyümölcsökben. Még a mediterrán étkezéseket "megkoronázó" vörösbor is hozzájárul az egészségesebb étrendhez, hiszen a hamisítatlan, igazi szőlőből készült bor megőrzi azokat a jótékony hatóanyagokat, amelyek a szőlőben találhatók.

Fito-komponensek

A fito-komponensek minden növényi eredetű élelmiszerben természetesen előforduló vegyületek. Ezek az anyagok határozzák meg a különböző gyümölcsök és zöldségek egyedi ízét és színét, és ami még fontosabb: ezek a komponensek (flavonoidok, polifenolok, karotinoidok, limonoidok) biztosítják a növényi sejtek védelmét például a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől, élesztőgombáktól, a napsugárzás káros hatásaitól. Jótékony hatásuk az emberi szervezetben is érvényesül. Már bizonyított, hogy bizonyos fito-komponensek, mint például a zöld teában található polifenolok antioxidáns hatásúak és pozitívan befolyásolják a sejtek közötti kommunikációt. A sejtekben betöltött sokféle funkciójuk miatt a táplálkozási szakemberek úgy gondolják, hogy ezek a növényi hatóanyagok védő hatást gyakorolhatnak az érrendszerre, ezáltal csökkentve a krónikus betegségek kockázatát. A tudósok még távolról sem derítették fel a növényi hatóanyagok összes kedvező hatását, de a laboratóriumi kísérletek alapján a fito-komponensek megakadályozzák a szabadgyökök és a karcinogének elszaporodását. Márpedig jó tudni, hogy a modern életforma a korábbiaknál sokkal nagyobb mennyiségű szabad gyök bevitelével veszélyezteti az egészségünket, a dohányzás, a környezetszennyezés, egyes élelmiszeradalékok, bizonyos technológiák, mint pl. a füstölés, a penész, a zsírok és olajok túlhevítése stb. miatt.

Színekben az egészség

A fito-komponensek természetes forrásai a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, diófélék, magvak, babfélék, egyéb hüvelyesek. Érdekesség, hogy egyes hatóanyagok a jellegzetes színükről ismerhetők fel. A karotinoidokat elsősorban a sárga és piros gyümölcsökben és zöldségekben találjuk, fő forrásaik a sárgarépa, a sárgabarack, a sütőtök, a narancs, a mandarin, a paradicsom, a csipkebogyó és a görögdinnye. Antioxidáns hatásúak, így rendszeres fogyasztásuk több jótékony hatás mellett csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét, erősíti az immunrendszert, védi az ereket, késlelteti az öregedést. A flavonoidok hatása hasonló. A lila, a vörös gyümölcsök tartalmazzák elsősorban, de más színűekben, sőt a növények leveleiben is előfordulnak (kékszőlő, cékla, szeder, ribizli, hagymafélék, alma, őszibarackban és a paprika is tartalmazza). A thiol antioxidánsokat tartalmazó növények a káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé, a zeller, a petrezselyemgyökér, a torma, a retek és a brokkoli. Ezeknek daganatmegelőző hatását igazolták a kutatások. A brokkoli azért is érdekes, mert a hatóanyaga hőálló, így főve, sülve is teljes értékű az egészségre nézve.
A természetes formán túl a feldolgozott gyümölcs- és zöldséglevek is segíthetnek a megfelelő mennyiségű fito-nutriensek bevitelében - ajánlotta dr. Pados Gyula. Különösen egészségünkre válhatnak a hozzáadott cukor, színező anyag nélküli, az ún. mélyfacsarásos módszerrel készült levek, melyek nemcsak a gyümölcs levét, hanem például a narancs héjában lévő növényi rostokat, fito-komponenseket is tartalmazzák. A hazai táplálkozási szokások megváltoztatásán dolgoznak a szakemberek: a népegészségügyi programban 2010-re a gyümölcs- és zöldségfogyasztás másfélszeresére emelését tűzték ki célul.

Névjegy: dr. Pados Gyula címzetes egyetemi docens

A Táplálkozási Fórum elnöke.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, először Szombathelyen dolgozott.
Jelenleg a Fővárosi Szent Imre Kórház IV. sz. belgyógyászati osztályának, Lipid Ambulanciájának osztályvezető főorvosa.
Osztályán 1983 óta közel tizenötezer túlsúlyos beteget kezeltek.
Tucatnyi ismeretterjesztő, tudományos könyv fűződik a nevéhez.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +22 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a napsütés hatására gyorsan melegszik a levegő, de közben gomolyfelhők is képződnek.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag