A gyomorfekélyt, majd gyomorrákot előidéző állapot előbb alakul ki az átlagnál nagyobb mennyiségű sót fogyasztók körében, amennyiben eredetileg a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta panaszukat.
Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (Americal Society for Microbiology) kutatói megfigyelése szerint a fekélyt okozó Helicobacter pylori (Hp) képes alkalmazkodni a megfertőzött személy étrendjéhez. Génmutáción esik át, aminek révén alkalmas lesz arra, hogy érzékennyé váljon a gyomorban lévő magas só koncentrációra, majd megnövekedett génaktivitással reagál a sajátosan sós helyzetre.
A spirál alakú Hp a gyomor és a patkóbél savas környezetében élő baktérium, s amellett, hogy a gyomor nyálkahártyájának gyulladását idézi elő, az emésztőtraktusban kialakuló fekélyeknek ez a leggyakoribb kórokozója. A patkóbélben 90, a gyomorban 80 százalékban ez felelős a fekély kialakulásáért. A fertőzött emberek körében - a nem fertőzöttekkel összehasonlításban - kettő-hatszorosára nő meg a nyálkahártya szövet limfómájának és a gyomorrák kialakulásának a kockázata.
Az amerikai kutatók legújabb vizsgálatai szerint egyértelmű összefüggés van a Hp és az étrend egyes összetevői, konkrétan a magas sótartalma között. A baktérium szaporodását első lépésben lecsökkentette a magas só koncentráció, egy idő után azonban a nagyobb só terhelésnek kitett baktériumok morfológiai változáson mentek át: a sejtek megnyúltak és hosszú láncokat alkottak. A sejtosztódási rendellenesség végül odáig fajult, hogy a szaporodás mértéke hirtelen megnőtt. A szakemberek azt is felfedezték, hogy ennek hátterében a baktérium virulenciájáért felelős két gén aktivitása áll. A megfigyeltekre való tekintettel azt javasolják azon egyéneknek, akik családjában a gyomorfekélyre való hajlam ismert, hogy szokjanak le az ételek sózásáról.
Magyarországon is igen gyakori a Helicobacter pylori fertőzés. Több - különféle korcsoportokra kiterjedő - vizsgálat igazolta, hogy az összezsúfolódva élő, többgenerációs családokban, a szociálisan hátrányos helyzetű rétegekben csaknem minden egyén fertőződött. A statisztika alapján úgy tűnik, a probléma az alacsony jövedelmű rétegek mellett leggyakrabban az idősebbek körében fordul elő. A 40 év alattiak 20, a 60 év felettiek 50 százalékát fertőzöttnek vélik a közegészségügyi szakemberek.
A legtöbben tünetmentesek, a betegség pedig csak egy kis hányaduknál alakul ki, ezért sem a népegészségügyi szűrővizsgálatot, sem az általános kezelést nem javasolják az egészségesnek látszóknál. A fehér méregtől azonban mindenképpen eltiltják őket is.
