Pszichiátriai betegségek

Ha mi nem szenvedünk bipoláris zavarban, talán nem is értjük, hogy bizonyos dolgok kimondása miért esik olyan rosszul az érintetteknek; miért érzik azt, hogy kigúnyoljuk vagy éppen nem vesszük komolyan őket. De mi az, amitől tartózkodnunk kell, és mit mondjuk helyette?

Az utcai zaklatás egy olyan dolog, ami bármilyen szexuális irányultságú, kultúrájú és hitű nőt és férfit lealacsonyít, ami azt eredményezi, hogy megkérdőjelezik saját tapasztalataikat. Amikor zaklatás szemtanúi vagyunk anélkül, hogy közbelépnénk, azzal a zaklatást elszenvedőben elmélyítjük a traumatikus élményt és a zaklató felé azt mutatjuk, hogy a viselkedése elfogadható.

Bár a repülésnek vannak olyan pillanatai, amelyek még egy tapasztalt utazót is próbára tehetnek – például, ha a gép turbulenciába kerül –, az esetlegesen érzett nyugtalanság, zaklatottság jellemzően hamar elmúlik. Azoknak azonban, akik repülésfóbiával küzdenek, jóval nehezebb a helyzetük: az ő félelmük nemcsak ideiglenes, hanem folyamatos és mélyen gyökerező. A tünetekről és kezelési lehetőségekről szakemberrel beszélgettünk.

Egy hosszú távú vizsgálat résztvevőinél nem találtak bizonyítékot a poszt-COVID szindróma létezésére a kutatók. Az viszont kiderült, hogy a tünetek a szorongó nőket érinthetik leginkább - írja témával foglalkozó cikkében a Qubit.

Noha viszonylag gyakran értesülhetünk róla, hogy valakinek idegösszeomlása volt, sokan nincsenek tisztában vele, hogy ez pontosan mit jelent, mi okozhatja és milyen tünetekkel járhat. Ahogy azzal sem, hogyan kezelhető. Mutatjuk.

166 évvel ezelőtt, 1856. május 6-án született Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. Az iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a viselkedésünkre. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen azok, amelyek szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor ezek a neurózisok kezelhetőek, mégpedig a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Freud az erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Egyébként nemcsak a pszichológia egyik nagy újítójának tartják, de a nyugati gondolkodásra egyik legnagyobb hatással levő alaknak is. Egyik híres mondása így hangzik: „Vágyom, tehát vagyok.”

A hónapok óta tartó ukrajnai háború kapcsán egyre többször hallunk a poszttraumás stressz szindrómáról (PTSD). De mit is takar tulajdonképpen a PTSD, milyen tünetei vannak, és hogyan lehet kezelni? Pszichológussal beszélgettünk.

A halálból visszatérő emberek tapasztalatai alapján készítettek el egy átfogó tanulmányt az utolsó pillanatokban tapasztalt vizuális és érzelmi ingerekről. Az eredmények szerint a halálközeli élménynek is hívott jelenség nem tekinthető hallucinációnak és eltér a kábítószer okozta illúzióktól.

Felhagy színészi karrierjével Bruce Willis. A világhírű amerikai filmsztár egészségi állapota miatt hozta meg a nehéz döntést, miután afáziát diagnosztizáltak nála.

Legyen szó például lifthasználatról, egy kávézó illemhelyéről vagy akár a közlekedésről, számos olyan helyzet adódhat a mindennapok során, amelyek egy klausztrofóbiával küzdő ember szemében valódi rémálommal érhetnek fel. De vajon hogyan lehet úrrá lenni ilyen esetekben a bénító félelmen? Szakértővel beszélgettünk.

A koronavírus-járvány a gyászfolyamatra is hatással volt: sokaknál a körülmények miatt elhúzódhat a veszteség feldolgozásának időtartama.

Az OCD, vagyis obszesszív-kompulzív zavar egy súlyos szorongásos állapot, egyfajta kényszerbetegség, amely a legfrissebb kutatások szerint több nőt érint, mint férfit. A betegséget a köztudatban gyakran azonosítják a kényszeres tisztasággal, a folyamatos kézmosással és a baktériumoktól való rettegéssel, de valójában ennél sokkal komplikáltabb dologról van szó.

Sokan vannak, akik nem szeretnek valamit a testükön, a testdiszmorfiás zavar azonban jóval több puszta elégedetlenségnél: egy komoly mentális betegségről van szó. Milyen tünetei vannak, és hogyan lehet kezelni?

A pszichopata és a szociopata szavakat viszonylag sokan használják, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van a jelentésükkel. Orvosilag ezek nem számítanak diagnózisnak, gyűjtőnéven antiszociális személyiségzavarnak hívják őket.

A forró nyári hőmérséklet növelte a mentális betegségek miatt sürgősségi ellátásra szorulók számát Amerikában - állapította meg a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány.

Jelentős különbségeket fedeztek fel az autista fiúk és lányok agya között, ami segítheti utóbbiaknál az autista spektrumzavar diagnosztizálását.

Az emberek egy jelentős részét már a vér puszta gondolatától elfogja a szorongás. Félelmük akár az orvosi segítségkéréstől is elriaszthatja az érintetteket, ahogy az élet egyéb területein is nehézségekbe ütközhetnek miatta. Mi segíthet felülemelkedni a problémán?

A 2-es típusú cukorbetegség nemcsak a stroke és a szívbetegségek, hanem a demencia kockázatát is jelentősen növeli.

A koronavírus-járvány okozta stressz a gyerekek és a tinédzserek egészségére is káros hatással lehet: a pandémia alatt emelkedett az evészavarral küzdők száma.

A koronavírus-járvány újabb, elsősorban a gyerekeket és a tinédzsereket érintő aggasztó következményére hívja fel a figyelmet egy új tanulmány.

Ma már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, min mennek keresztül a borderline személyiségzavarban szenvedők. Az érintettekhez közel álló személyekről ugyanakkor viszonylag kevesebb szó esik. Mit élnek át a családtagok, barátok, társak egy borderline-os mellett? Hogyan segíthetik őt, mivel árthatnak neki, és mit tehetnek saját magukért - azért, hogy minél jobban viseljék ezt a helyzetet? Pszichológussal beszélgettünk.

Világszerte egyre többen küzdenek evészavarral. Férfiak és nők, vegyesen. Ám míg előbbiek esetében hamarabb "kieshet a csontváz" a szekrényből, utóbbiak hajlamosak rejtegetni a problémát.