„Néha arra gondoltam, bárcsak én is meghaltam volna akkor”

A hónapok óta tartó ukrajnai háború kapcsán egyre többször hallunk a poszttraumás stressz szindrómáról (PTSD). De mit is takar tulajdonképpen a PTSD, milyen tünetei vannak, és hogyan lehet kezelni? Pszichológussal beszélgettünk.

„Rémálmok és pánikrohamok gyötörtek. Nem bírtam elviselni a füst szagát, vagy a vér látványát. Mindennap a túlélésért küzdöttem, és néha arra gondoltam, bárcsak én is meghaltam volna akkor. Senkit nem engedtem közel magamhoz, még az orvosokat sem. Attól féltem, nem vesznek komolyan, és azt mondják, ’nőjek fel’ vagy ’lépjek túl rajta’. Úgy éreztem, senki nem értheti meg, min megyek keresztül, hiszen ők nem élték át azt, amit én” – fogalmazott az a fiatal lány, aki túlélte a 2005-ös londoni terrortámadást. A lány azon metrók egyikén utazott, amelyeken július 7-én reggel brit állampolgárságú muszlim férfiak egy sor koordinált öngyilkos merényletet hajtottak végre. Sitaránál a történtek után PTSD alakult ki.

A PTSD egy szorongásos zavar, amelyet egy pszichológiailag traumatikus esemény vált ki. „Akkor beszélhetünk traumáról, amikor valami olyasmivel találkozunk, amire a normális, mindennapi megküzdő képességünk nincs felkészülve, nem tud vele hirtelen megbirkózni, nem képes feldolgozni azt” – nyilatkozta Hága Győző pszichológus, felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt a HáziPatika.com-nak. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: ha valaki elszenved egy traumát, az még nem jelenti törvényszerűen azt, hogy PTSD-je is lesz. Ettől függetlenül természetesen vannak olyan helyzetek, amelyek nagy valószínűséggel mindenkiből ilyen reakciót váltanak ki, így például a természeti katasztrófák, a terrorcselekmények, a balesetek vagy éppen a háborúk.

„A háború egy életveszélyes helyzet, ami nagyon megviseli az embert. A harctéren, a katonák számára ez kézzelfogható, hiszen bármikor előállhat egy olyan szituáció, hogy egy hajszálon múlik az életük. De a civilek se lehetnek biztosak abban, hogy megérik a holnapot" - fogalmaz Hága annak kapcsán, hogyan is traumatizálhat a háború. "Emellett az is traumatizálhatja őket, hogy hirtelen rosszabbá válnak az életkörülményeik, folyamatosan aggódniuk kell a szeretteikért, és hogy nem tudják, hogyan és mikor térhetnek vissza a régi életükhöz. Egy háborúban az ember fokozott stresszhelyzetben éli a mindennapjait, ami testileg és lelkileg is nagyon fárasztó, és nem tartható fent hosszú távon."

Az alvászavartól a hallucinációkig

Ami a tüneteket illeti, tipikus az alvás- és koncentrációzavar, az étvágytalanság, a lelassultság és a depresszív, közönyös hangulat. Az is megfigyelhető, hogy az érintettek idegesek, irritáltak, könnyen felcsattannak, agresszívvá válnak. A feszültséget az magyarázza, hogy a PTSD-t kiváltó traumatikus esemény számos, neurológiai szinten is kimutatható változást okoz, ami miatt az érintettek éberségi szintje állandóan magasan van. Ilyenkor pedig sokkal érzékenyebben reagálnak a környezet ingereire, akár a szociális ingerekre is.

Szintén jellemző, hogy a PTSD-ben szenvedők tudatosan igyekeznek eltolni maguktól az átélteket: nem akarnak beszélni róla, kerülik az olyan helyzeteket, amelyek esetleg emlékeztethetik őket a történtekre. Nem tudatos szinten viszont nagyon is előtörnek a traumatikus élmények. „Gyakori, hogy álmodnak az eseményekkel, vagy hogy a figyelmük elkalandozik, elméláznak, és akkor eszükbe jut, hogy mi is történt. Súlyosabb esetben akár hallucinációk, úgynevezett flashbackek is jelentkezhetnek” – magyarázta a pszichológus.

A PTSD egy szorongásos zavar, amelyet egy pszichológiailag traumatikus esemény vált ki. Fotó: Getty Images
A PTSD egy szorongásos zavar, amelyet egy pszichológiailag traumatikus esemény vált ki. Fotó: Getty Images

Bár a PTSD – életkortól, nemtől, etnikumtól függetlenül – bárkinél kialakulhat, vannak hajlamosító tényezők, amelyek megnövelhetik a kockázatot. Az egyik leglényegesebb ebből a szempontból a reziliencia, vagyis a pszichológiai ellenálló képesség. A reziliencia arról árulkodik, hogy az érintett milyen megküzdési módokat alkalmaz, milyen eszköztára van ezen a téren (ezt hozzuk a családból is), és hogy ez az eszköztár mennyire adaptív és hatékony. Minél kevésbé reziliens valaki, annál nehezebben küzd meg a váratlan, sokkszerű eseményekkel.

Nem mindig van szükség gyógyszerre

A diagnózist – többféle diagnosztikai kritérium alapján – pszichiáter állítja fel, de az odáig vezető folyamatot általában klinikai szakpszichológusok koordinálják. Teszteket, interjúkat vesznek fel az érintettekkel, az eredmények alapján pedig megfogalmaznak egy véleményt, majd megszületik a diagnózis. A kezelés történhet pszichoterápiával, illetve gyógyszeresen is, bár utóbbira csak akkor van szükség, ha a PTSD-vel járó fiziológiai tüneteket – alvás- és/vagy hangulatzavar, depresszív állapot, szorongás – nem lehet máshogy enyhíteni.

A pszichoterápiával kapcsolatban elmondható, hogy sokféle megközelítés létezik. Traumák, fóbiák kezelésére ugyanakkor gyakran az úgynevezett expozíciós technikákat alkalmazzák. „Ilyenkor fokozatosan kiteszik az érintetteket azoknak a körülményeknek, ingereknek, amik intenzív reakciókat váltanak ki belőlük. A szervezet így szép lassan hozzájuk szokik, megtanul velük együtt élni, aminek köszönhetően a későbbiekben már nem lesz problémája velük. Ezt nevezzük deszenzitizációnak” – világított rá Hága, hozzátéve: PTSD esetén akár a csoportterápia is hatásos lehet, ahol az érintettek sorstársakkal beszélhetik meg az élményeiket.

A gyógyulás szempontjából nagy szerepe lehet a reziliencia fejlesztésének is. Ez történhet egyrészt különféle stresszkezelési technikák, például autogén tréning, relaxáció, meditáció elsajátításával, másrészt pedig úgy, ha az érintett megtanulja, hogyan tud szembenézni a saját belső állapotaival, vagy hogyan tudja megosztani azokat másokkal. 

Megfelelő kezelés mellett teljes gyógyulás érhető el, az azonban, hogy pontosan meddig van szükség terápiára, az állapot súlyosságától (is) függ. A pszichológus ezzel kapcsolatban kiemelte: nagyon fontos, hogy az érintettek minél előbb szakemberhez kerüljenek, ellenkező esetben komoly, akár életveszélyes következményekkel is lehet számolni. „Nagy esély van például arra, hogy elmagányosodnak. Mivel úgy gondolják, hogy mások nem érthetik, mit élnek, éltek át, előbb-utóbb mindenkitől eltávolodnak, elzárkóznak. A folyamatosan betörő emlékképek miatt nehezebben tudnak koncentrálni, figyelni, így előfordulhat, hogy veszélyes helyzetbe sodorják magukat, balesetet szenvednek. Ugyancsak gyakori, hogy valamilyen szenvedélybetegség – alkohol-, szerencsejátékfüggőség – alakul ki náluk, mert úgy érzik, ez segít nekik megküzdeni a démonaikkal.”

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +0 °C

A pára és köd (az Alpokalján néhol csak lassú) feloszlását követően az ország nyugati felén fátyolfelhők szűrhetik a napsütést, míg keletebbre jellemzően derült, napos idő várható. A nyugati határvidéken ugyanakkor az éjszaka képződött köd csak lassan oszlik fel. Csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul. Késő estére -2 és +6 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani az előrejelzések szerint.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra