Honnan tudhatjuk, hogy idegösszeroppanásunk van?

Noha viszonylag gyakran értesülhetünk róla, hogy valakinek idegösszeomlása volt, sokan nincsenek tisztában vele, hogy ez pontosan mit jelent, mi okozhatja és milyen tünetekkel járhat. Ahogy azzal sem, hogyan kezelhető. Mutatjuk.

A mai napig számos sztereotípia és tévhit kötődik az idegösszeroppanáshoz. Sokan – tévesen – úgy vélik, hogy ez egy kínos, szégyellnivaló betegség, ami a gyengeség jele. Hogy csak azzal történhet meg, aki eleve “idegbeteg” vagy “ideggyenge”, esetleg genetikailag hajlamos az idegbajra. Az is gyakori és megint csak téves elképzelés, hogy akinek egyszer idegösszeroppanása volt, egész életében ezzel fog küzdeni, és szükségszerűen kiszámíthatatlanná, labilissá válik: olyan emberré, aki semmilyen helyzetben nem tudja kontrollálni az érzelmeit és a cselekedeteit.

Az idegösszeomlást nem mindig könnyű felismerni, mert változatos tünetekkel járhat. Fotó: getty images
Az idegösszeomlást nem mindig könnyű felismerni, mert változatos tünetekkel járhat. Fotó: getty images

Mi az az idegösszeroppanás?

Fontos tudni, hogy az idegösszeroppanás, más néven idegösszeomlás nem egy orvosi szakszó, ami konkrét betegséget jelöl. A köznyelvi elnevezés bizonyos neurózisokat kísérő testi, lelki és viselkedésbeli tünetek csoportjára utal, amelyek akkor jelentkeznek, ha valaki akut krízishelyzetbe kerül, amiből nem tud kikeveredni és amelyek tartósan fennállva az illető fizikai és pszichés egészségét is veszélyeztethetik.

Idegösszeomlása bárkinek lehet. Még annak is, aki alapvetően kiegyensúlyozott, mentálisan egészséges, de hirtelen egy olyan élethelyzetben találja magát, amit nem tud megoldani. Például olyan feladatot kap, amivel nem tud megbirkózni, esetleg feldolgozhatatlannak tűnő veszteség éri, és emiatt úgy érzi, hogy kicsúszik a talaj a lába alól. Az idegösszeroppanás hátterében változatosabb okok állhatnak a magánéleti problémáktól kezdve a családi, társas vagy éppen munkahelyi konfliktusokon át egészen az egészségügyi vagy egzisztenciális gondokig.

Ezek a tünetek jelezhetik a bajt 

Ahogy a kiváltó okok, úgy a tünetek is rendkívül széles skálán mozoghatnak, ami egyes esetekben igencsak megnehezítheti a diagnózis felállítását. Idegösszeroppanásra utaló gyakori fizikai tünet például a szapora és szabálytalan szívverés, a nehézlégzés, az izzadás, a különféle gyomor- és bélrendszeri panaszok – mint a hányinger, a hasmenés –, a szédülés, a fáradékonyság, az állandó fáradtság, az alacsony energiaszint és a tenziós fejfájás.

A lelki tényezők közül érdemes megemlíteni a folyamatos stresszt és a szorongást, amelyek ha állandósulnak, számos pszichiátriai zavar vagy betegség kialakulásához hozzájárulhatnak – ilyen például a depresszió. A krónikus stressz és a szorongás alvászavarok kialakulásához vezethet, ami egyeseknél azt eredményezheti, hogy ugyan egész nap alszanak, mégis fáradtnak és kimerültnek érzik magukat. Mások nyugtalanul forgolódnak éjszaka, mert az agyuk még akkor sem képes kikapcsolni, amikor tudatosan az alvásra próbálnak koncentrálni. Emiatt gyakoriak lehetnek az ébredések, vagy az az állapot, amikor az érintett felébred, és csak nehezen, akár órák múlva tud visszaaludni, mert az agya azonnal “bekapcsol”.

Az idegösszeroppanás gyakori szimptómái közé tartozik az ingerlékenység, az érzelmi hullámzás – dührohamok, sírógörcsök –, a koncentrációs zavarok , a reménytelenség érzése is, ahogy az érdeklődés hiánya a korábban fontosnak tartott hobbik, vagy kikapcsolódási lehetőségek iránt. A jellemző viselkedésbeli tünetek közé lehet sorolni a másoktól való elszigetelődést, az elzárkózást. Természetesen a felsoroltakon kívül számos egyéb tünet jelezhet idegösszeroppanást – az adott helyzettől és az egyén állapotától függően.

Hogyan kezelhető az idegösszeroppanás?

Mindenki másképp próbál és tud megbirkózni a rá nehezedő terhekkel és az azokat esetlegesen kísérő pszichés nyomással. Vannak, akik könnyen képesek lerázni magukról a problémákat, vagy azoktól elhatárolódva csak a megoldásra koncentrálnak, és így maradandó lelki sérülés nélkül át tudnak vészelni egy-egy nehéz élethelyzetet, esetleg krízishelyzetet. Mások viszont szinte belebetegszenek egy megoldatlan vagy megoldhatatlannak látszó problémába. Amennyiben felmerül az idegösszeroppanás gyanúja, fontos, hogy azonnal forduljunk szakemberhez – vagy ha a környezetünkben élőkön, tartózkodókon észleljük a jeleket, irányítsuk őket szakemberhez –, hogy elkerülhető legyen egy súlyos mentális zavar vagy betegség kialakulása.

A fizikai tünetek kivizsgálásában partner lehet a háziorvos – segíthet abban, hogy sikerüljön kizárni a probléma hátterében esetlegesen meghúzódó szervi bajokat –, a lelki és a viselkedésbeli szimptómák feltárásában pedig a pszichológus, vagy pszichiáter. Minél előbb sikerül felismerni és diagnosztizálni a problémát, annál gyorsabban kezdődhet a kezelés, ezzel együtt a gyógyulás. Fontos, hogy a kezelés módját és menetét minden esetben bízzuk a szakemberre  és tartsuk is be, amit javasol.

Egyedül is sikerülhet kimászni a gödörből?

Előfordulhat, hogy az idegösszeomlás tünetei nem súlyosak, vagyis az állapot nem igényel terápiás vagy gyógyszeres kezelést. Ilyenkor – orvosi javaslatra – a felépüléshez és regenerálódáshoz elegendő lehet a támogató családi, baráti háttér: a mély és őszinte beszélgetések, a pihenés és az életmódbeli változtatások. A Healthline témával foglalkozó írásában összefoglalta , melyek lehetnek ezek.

Eszerint fontos a rendszeres fizikai aktivitás, a testmozgás – legalább háromszor harminc perc hetente. Ez lehet séta vagy kirándulás, a hangsúly azon van, hogy ne alkalmanként mozogjunk, és válasszunk olyan mozgásformát, amit szeretünk. A testmozgás amellett, hogy feltölt bennünket energiával, remekül alkalmas a stressz levezetésére és segíti a pihentető éjszakai alvást is.

Az is fontos, hogy egészséges és tápláló ételeket iktassunk be az étrendünkbe: ezek közé tartoznak a friss gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak, amelyek az emésztést is megkönnyítik. Érdemes kerülni a koffeines kávé, valamint a fizikai és pszichés állapotot károsan befolyásoló alkohol fogyasztását, mert ezek egyebek mellett az alvást is megzavarhatják. Noha az alvásigény egyénenként változó lehet, törekedjünk rá, hogy egyhuzamban, megszakítások nélkül minimum hét órát aludjunk éjszaka, ez kell ugyanis a szervezet regenerálódásához és egészséges működéséhez.

A stressz leküzdésében segíthet, ha igyekszünk kialakítani a saját alvási rutinunkat – aminek az az alapja, hogy minden nap nagyjából azonos időben térünk nyugovóra – így a szervezetünk alkalmazkodni tud egy számára ideális ritmushoz. A relaxációs technikák, a különféle légzésgyakorlatok, a jóga és a masszázs is jó megoldás a stresszoldásra: érdemes kipróbálni, hogy kinek mi válik be. Az is segíthet, ha minden napunkat megtervezzük – vagy legalább igyekszünk megtervezni –, listát írunk a napi teendőinkről, elintézendő dolgokról, mert így elkerülhetjük a kapkodást.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy sikerül önerőből és pusztán családi, baráti támogatással kimásznia a gödörből. Bizonyos tünetek, vagy az azok okozta panaszok, esetleg már fennálló kórképek esetén pszichoterápia, vagy akár gyógyszeres kezelés is indokolt lehet.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +14, +21 °C

Napos idő lesz jellemző, csapadék általában nem várható, legfeljebb északkeleten lehet néhol zápor. Mérsékelt marad a nyugati szél, 31, 36 fok közé melegszik a levegő. Szerdán nem jön front, de a tartós meleg egyre erősebb tüneteket okozhat. Többeknél alvásproblémák léphetnek fel, napközben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás is jelentkezhet. Fokozódik a migrénhajlam. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)