Borderline személyiségzavar: ilyen az élet egy érintettel

Ma már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, min mennek keresztül a borderline személyiségzavarban szenvedők. Az érintettekhez közel álló személyekről ugyanakkor viszonylag kevesebb szó esik. Mit élnek át a családtagok, barátok, társak egy borderline-os mellett? Hogyan segíthetik őt, mivel árthatnak neki, és mit tehetnek saját magukért - azért, hogy minél jobban viseljék ezt a helyzetet? Pszichológussal beszélgettünk.

Milyen az együttélés valakivel, aki borderline személyiségzavarban szenved? - a Quora.com-on (a gyakorikerdesek.hu külföldi megfelelője), rengeteg ilyen és ehhez hasonló kérdésre bukkanhatunk. Válaszokból sincs hiány: csak úgy sorjáznak az érintettek szeretteinek történetei.

A szociális fóbia jóval több egyszerű zavarnál, idegességnél, félénkségnél: szélsőséges esetben az érintettek még a leghétköznapibb társas szituációt sem tudják kezelni, és emiatt szinte állandó stresszben élnek. Pszichiáter szakorvossal beszélgettünk a meglepően sokakat érintő betegségről.

Egy édesanya például így írt a lányával kapcsolatos tapasztalatairól: "Úgy tűnik, hogy képtelen együttérezni másokkal, mégis, ha véget ér egy párkapcsolata, súlyos depresszióba zuhan. Számára minden fekete vagy fehér. Alkalmanként okos és szórakoztató, máskor azonban szörnyen viselkedik. Leginkább úgy tudnám jellemezni őt, hogy olyan, mint egy nagy, érzelmekkel teli zsák, amelyből sosem tudod, hogy mit húzol ki."

Egy fiatal lány arról mesélt, hogyan romlott meg a viszonya a legjobb barátjával."Korábban ő állt hozzám a legközelebb, de történt néhány incidens, amelyek után kénytelen voltam eltávolodni tőle. Ezt az időszakot úgy neveztem el, hogy a 'végső fázis'. Szélsőséges érzelmi kitörései voltak, folyamatosan megpróbált irányítani vagy megalázni, sőt, még öngyilkossággal is fenyegetőzött." Egy férj pedig azt foglalta össze röviden, ám annál érzékletesebben, milyenek a feleségével töltött napok."Életed legjobb és legrosszabb pillanatait is neki köszönheted. Ha olyan emberbe vagy szerelmes, aki az érzelmeinek él, nehéz nem vele együtt 'utazni'. És ez az utazás egyszerre felemelő és brutális is."

A beszámolókból jól látszik, nincs egyszerű dolga annak, akinek a családtagja, barátja vagy társa borderline-os. Ezt Hága Győző pszichológus is megerősíti. A szakember szerint - bár az állapot súlyosságától függően vannak egyéni különbségek - az érintettek nagyon instabil személyiségek, és kifejezetten nehezen tartanak fent hosszú távú kapcsolatokat. "Tulajdonképpen kétféle szorongás között vívódnak. Egyrészt annyira félnek az elhagyatástól, hogy sokszor ráakaszkodnak a másikra, akinek ez terhessé válhat, és idővel bekövetkezhet az, amitől a borderline-osok félnek: hogy elhagyják őket. Másrészt, amikor közel kerülnek valakihez, amiatt is elkezdenek idegeskedni, hogy esetleg összeolvadnak a másikkal. Ezt úgy élik meg, mintha megsemmisülnének."

Nincs egyszerű dolga annak, akinek a családtagja, barátja vagy társa borderline-os.
Nincs egyszerű dolga annak, akinek a családtagja, barátja vagy társa borderline-os. A fotó illusztráció, forrás: Getty Images

Változatos, nehezen elviselhető érzelmi kavalkád

Mindannyian elhárító mechanizmusok segítségével küzdünk meg a szorongásainkkal; borderline szermélyiségzavar esetén kifejezetten jellemző például a hasítás. Lényege, hogy mivel az érintettek nem képesek a jó és a rossz tulajdonságokat integráltan, keverten kezelni, szélsőséges kategóriákat alkalmaznak. Ez az oka annak, hogy a szemükben a szeretteik egyik pillanatban még nagyon jó emberek, a másikban viszont már nagyon rosszak. Egyfajta védekezésről van szó: így tartják távol egymástól a jó és a rossz aspektusokat, mert azt hiszik, a rossz elpusztíthatja a jót.

"A környezetükben élőknek nagyon nehéz lépést tartani ezekkel az állapotváltozásokkal, amelyek sokszor órák vagy még rövidebb idő alatt történnek meg, ráadásul az esetek többségében semmilyen logikus magyarázat nincs rájuk. Ez bűntudatot, haragot kelthet a szeretteikben, sőt, egyfajta megmentési kényszert is kiválthat belőlük. Egy borderline-os mellett tehát egészen változatos, és általában nehezen elviselhető érzelmi kavalkádot lehet megélni" - mondta el a pszichológus, majd hozzátette: a borderline-osok a hasítást önmagukkal szemben is alkalmazzák, aminek következtében az identitásuk nagyon instabil, az önértékelésük pedig hullámzó lesz.

Gyakori az érintetteknél a szuicid viselkedés, ami azonban sokszor - nem tudatosan, de - manipulatív, és azt a célt szolgálja, hogy segítsen elkerülni az elhagyatást. Emellett a borderline-osok hajlamosak egyéb önkárosító viselkedésekre is: nagyon impulzívan fogyasztanak valamilyen szert, sokat esznek, túlköltekeznek, vagy veszélyesen élnek, például a szexuális kapcsolatok terén. Az önkárosító viselkedésmódok a negatív érzelmekkel való megküzdés eszközei is lehetnek. Az érintettekben egy állandóan jelen levő ürességérzés van, ami a korábban már említett identitászavarban gyökerezik, abban, hogy nincs egy folytonos élményük saját magukról. Ezt az ürességet próbálják meg kitölteni a különféle impulzív élményekkel.

Néhány lépéssel távolabbról

Hága Győző szerint az érintettek helyzetét, és ezáltal a velük való együttélést az könnyíti meg a leginkább, ha minél előbb terápiába segítjük őket. Ennél a zavarnál ugyanis elsősorban a pszichoterápiás kezelés az, ami hosszú távon eredményre vezethet. Ha kezeltetik magukat, akkor nagy valószínűséggel sikerülhet normális kapcsolatokat kialakítaniuk. Amennyiben viszont nem kérnek a segítségből, elmagányosodhatnak, hiszen idővel az összes kapcsolatuk tönkremehet az állapotuk miatt. A pszichológus ugyanakkor leszögezte: senkire sem lehet rákényszeríteni azt, hogy szakemberhez forduljon, mert úgy egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán válik be a kezelés.

A borderline személyiségzavar kezelése A borderline-osok kezelését pszichiáter vagy pszichoterápiában is jártas klinikai szakpszichológus végzi. Az, hogy mennyi ideig tart a terápia, a választott módszertől is függ, de általánosságban elmondható, hogy az esetek többségében éveken keresztül kezelik az érintettet. Ami a terápiás lehetőségeket illeti, többféle létezik. Ilyen például a mentalizációs terápia, amely során az érintettek megtanulják, hogyan ismerhetik fel mások mentális állapotait. Szintén gyakran alkalmazzák a dialektikus viselkedésterápiát, amely a káros viselkedésmódok kontrollálásában segít, illetve az áttételfókuszú terápiát, amelynek az áttételi érzések értelmezése a célja (áttételi érzéseknek nevezzük azokat az érzéseket, amelyeket valaki más mellett élünk meg, illetve, amiket a másik él meg a mi részünkről).

A borderline személyiségzavar fontos jellegzetessége, hogy az érintettek nem igazán tudják olvasni mások belső állapotait, a különféle nonverbális jeleket. Azzal is sokat segíthetünk nekik tehát, ha verbálisan rendszeresen adunk visszajelzéseket. Mondjuk el, hogyan érezzük magunkat a velük való kapcsolatban, vagy mit gondolunk arról, hogyan hatott ránk, amit egy adott helyzetben tettek. Asszertívan kommunikáljunk, próbáljunk meg higgadtak, türelmesek lenni, a cél ugyanis a megértetés - önmagunk megértetése. Azzal csak rontunk a helyzeten, ha rájuk zúdítjuk a dühünket, a keserűségünket, ha hibáztatjuk őket, vagy ha elkezdünk fenyegetőzni, hogy elhagyjuk őket.

"Mindig néhány lépéssel távolabbról kell értékelni a borderline-osok viselkedését. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem azért viselkednek így, mert nincs jobb dolguk, vagy, mert hisztisek, hanem mert nagyon korai sérüléseik vannak, korai hiányokban szenvednek, és ez borzasztóan nehézzé teszi számukra az életet. Bár nem egyszerű, de próbáljuk meg ne magunkra venni, ha megbántanak. Az esetek többségében ugyanis ilyenkor nem tudatos szándék vezérli őket" - hangsúlyozta Hága Győző.

A már említett hasítás mellett a borderline-osok gyakran alkalmaznak egy másik elhárító mechanizmust, a projektív identifikációt. Ilyenkor azon érzéseiket, vagy énjüknek azon részeit, amelyek elviselhetetlenek számukra, rávetítik a környezetükben élőkre, és elérik, hogy az adott személyek a sajátjukként éljék meg mindezt. Ha például egy borderline-os időnként nagyon agresszív, akkor nem meglepő, ha bennünk is felmerül, hogy bántanánk az érintettet. Amennyiben viszont tudjuk, hogy azért csinálja ezt, mert ő így működik, könnyebb eltávolítani magunkat a cselekedeteitől, mondataitól.

Ha úgy érezzük, egyedül nem tudunk megbirkózni a helyzettel, érdemes pszichológushoz fordulni, hívta fel a figyelmet Hága. Szakember segítségével könnyebben megérthetjük az érintetteket, sőt, a saját érzéseink, viselkedésünk miértje is világossá válik számunkra. Mivel ez nem olyan mélységű terápia, mint amire például egy mentális zavar esetén van szükség, inkább egy támogató folyamat, nem kell feltétlenül évekig tartania. Addig indokolt folytatni, amíg úgy nem érezzük, elég erősek és felkészültek vagyunk ahhoz, hogy megfelelően tudunk reagálni a problémás szituációkban.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)