Mivel a fejlett országokban az idősek aránya drasztikusan megemelkedik, a következő évtizedekben tovább tolódik a nyugdíjkorhatár, és a juttatások összege is csökkenhet - legalábbis ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban publikált tanulmányából . Úgy tűnik, a következő évtizedekben sokkal komolyabb feladat lesz az öngondoskodás.
Az elmúlt évtizedekben az OECD-országok többször is változtattak a nyugdíjrendszerükön, amelyet főként a társadalom elöregedése indokolt. A legegyszerűbb lépés persze a nyugdíjkorhatár felemelése volt, néhány ország viszont ennél komolyabb változásokkal tette hosszútávon fenntarthatóvá az időskori ellátást. A kilencvenes években Olaszország, Lettország, Lengyelország és Svédország is áttért egy olyan finanszírozási rendszerre, amelyben egyéni számlán tartják nyilván minden munkavállaló befizetett járulékait, azt pedig folyamatosan növelik egy megadott kamattal. Egyes országok pedig a hagyományos befizetés és a magánszámla közötti átmenettel próbálták kezelni az idősödő társadalom okozta kihívásokat.
A várható élettartam növekedése mellett a születésszám csökkenése is arra kényszerítette az országokat, hogy a nyugdíjkorhatárt folyamatosan növeljék. A munkaerőpiacra frissen belépő generáció átlagosan 6,5 évvel idősebb korban kapja majd meg az első nyugdíját, mint az 1940-es születésűek. Várhatóan csökken, majd teljesen el is tűnik a férfiak és nők közötti nyugdíjkorhatár-különbség is.
A tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár csak hat vizsgált országban - Görögország, Franciaország, Szlovénia, Kolumbia, Luxemburg és Törökország - maradhat 65 éves kor alatt. 18 vizsgált tagországban 65 év lesz a korhatár (közöttük Magyarországon is), míg Dániában, Hollandiában és Olaszországban 70 év fölé emelkedik a következő néhány évtizedben.
Magyarországon 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt
Magyarországon egyelőre nincs jogszabályban rögzítve további korhatáremelés. Csakhogy ez a módosítás is vélhetően elégtelen lesz, hiszen legutóbb az Eurostat tanulmánya hozta ki, hogy hazánkban 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen a nyugdíjasok életszínvonalát - összegzi a Napi.hu . Ezt több dolog is indokolja: jelenleg minden hatodik, 2030-ban viszont már minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz, mellette pedig történelmi mélypontra zuhan a járulékfizetők száma is.
Az OECD korábbi elemzése szerint a magyar nyugdíjrendszer nagy problémája, hogy nagyon nagy a nyugdíjasok gyors elszegényedésének a veszélye, illetve a karrierív megszakításának Magyarországon van a legnagyobb negatív hatása a nyugdíjakra. Az OECD javasolná az alapnyugdíj bevezetését, ami mindenkinek járna szolgálati időtől függetlenül, a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeket (különösen a Nők 40-et) viszont megszüntetné.
