A normál szívverés a szinuszcsomóból, a szív jobb pitvarában lévő kis területről érkező elektromos impulzussal kezdődik. Pitvarlebegés során azonban egy elektromos „rövidzárlat” lehetővé teszi, hogy ez az impulzus túl gyorsan mozogjon a jobb pitvar körül, percenként 240-340 összehúzódást okozva. Ha pedig a pitvar összehúzódása rendkívül szapora, az a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így pedig a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén – magyarázta dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.
Tünetmentesen is veszélyes
Mindezen folyamatok következményeként a betegek felénél heves szívdobogás, egyharmadánál gyengeség, 30 százalékánál légszomj, 10-20 százalékánál pedig mellkasi fájdalom jelentkezik. Ezek a tünetek keveredhetnek is, a betegek jelentős részének azonban semmilyen panasza nincs.
Korábban a pitvarlebegést nem tekintették súlyos szívritmuszavarnak, legfeljebb csak kellemetlennek, megfigyelést igénylőnek. Ma már nem így tekintünk rá, ugyanis bebizonyosodott, hogy a veszélye abban áll, hogy ötszörösére emeli a szívelégtelenség és a stroke veszélyét. Amennyiben pedig több szív- és érrendszeri betegséggel is küzd valaki – és ebbe például a magas vérnyomás is beleértendő –, a kilátásai sokkal rosszabbak, ha ez a szívritmuszavar is jelen van” – ismertette a kardiológus.
A pitvarlebegéshez kapcsolódó legsúlyosabb veszélyt az agyi érkatasztrófa jelenti. Ha ugyanis valaki pitvarlebegésben szenved, akkor igen nagy a kockázata annak, hogy a bal pitvarában vérrög képződjön. Erről leszakadhat egy darab, amely a vérárammal eljuthat az agy egyik erébe és elzárhatja azt. Így stroke, vagyis agyvérzés alakulhat ki, amelynek következtében az agy bizonyos része elhal. „Ennél enyhébb, de mégis jelentős következmény lehet, hogy a hosszú időn keresztül fennálló gyors szívverés növeli a kardiomiopátia, vagyis szívizom-károsodás rizikóját is, amely hosszabb távon szintén veszélyes kimenetelű lehet” – tette hozzá a szakértő.
Így diagnosztizálható
A kivizsgáláshoz és a pontos diagnózis felállításához többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatok mellett alapvető az EKG, amellyel gyorsan ellenőrizni tudják a szív elektromos jeleit. Szintén szükséges és fontos lehet a több napos Holter EKG, amely kis méretének és praktikusságának köszönhetően nem jelent különösebb kellemetlenséget. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők.
Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amely szívritmuszavarok esetén kötelező vizsgálómódszer. Ezzel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája” – foglalta össze Müller doktor.
A kezelés célja összetett
Ha megszületik a diagnózis, a kezelésnek több is célja is lehet. Fontos például a kísérőbetegségek – mint a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség vagy a szívelégtelenség – kordában tartása, ezzel ugyanis a rizikófaktorok is csökkennek.
Ezenkívül kezelni kell magát a pitvarlebegést is. Ennek régebben elsődleges eszközei voltak a szabályos pulzus megőrzését szolgáló gyógyszerek, de ma már sok esetben katéteres beavatkozás történik. Ennek lényege, hogy az érpályán keresztül a szívbe katétereket juttatnak, és a kóros elektromos jeleket adó területeket egy speciális energiaforrás segítségével semlegesítik.
Végezetül pedig meg kell előzni a vérrög okozta agyi érkatasztrófa kialakulását is. Ezt elsősorban véralvadást lassító készítményekkel lehet elérni.
