Ingyen is megéri a gyógyszer?

Ha szívinfarktus után valamennyi beteg ingyen kapná meg az ilyenkor szükséges gyógyszereket, a betegek tovább élnének és a biztosítók költségei is jelentősen csökkennének. A látszólag ellentmondó adatok egy új amerikai tanulmányból származnak, amelyet az egyik vezető szívgyógyászati folyóirat, a Circulation közölt.

Bostonban a Brigham and Women's Hospital külön részleget szervezett a gyógyszer-gazdaságtudomány területének kutatására. Itt dolgozik Niteesh K. Choudhry, aki munkatársaival azt vizsgálta: milyen költségvetési és egészségügyi változást jelentene, ha igyekeznének megkönnyíteni infarktus után a betegek gyógyszerellátását, az optimális kezelést.

A számítás a nemzetközi kezelési irányelvekben szükségesnek tartott gyógyszerekre vonatkozik. A kutatók hangsúlyozták, hogy a sokfelé reklámozott, természetes eredetű csodaszerek, táplálékkiegészítők és multivitaminok, amelyeknek a hatásosságát soha nem bizonyították, nem szerepelnek ebben a listában.

Négy gyógyszercsoportot tárgyalnak, amelyekből valamelyik készítményt infarktus után általában minden beteg folyamatosan szedi. A kis adagú aszpirin, a bétablokkoló szerek, a vérnyomáscsökkentő és az erek állapotát javító ACE-gátlók vagy ARB-készítmények, végül a koleszterincsökkentő sztatinok az orvosi irányelvekben szereplő, olyan kezelést jelentik, amellyel a szívroham ismétlődése jó eséllyel megelőzhető.

"Ezek igen hatásos gyógyszerek és aránylag nem drágák, ezzel szemben azok az események, amelyeknek a megelőzésére ezeket kifejlesztették, nagyon sokba kerülnek" - írta Choudhry. A munkacsoport áttekintette az előbb említett gyógyszerek forgalmát.

Az adatokból és több vizsgálatból kiderült, hogy sokkal kevesebb szívbeteg használja a számára létfontosságúnak számító gyógyszereket, mint ahánynak erre szüksége volna.

Az úgynevezett bétablokkoló készítmények a szívroham után több vizsgálat tanúsága szerint meghosszabbítják a betegek életét, ennek ellenére az infarktust követő időszakban csak a betegek 46 százaléka szed ilyen gyógyszert folyamatosan. A koleszterincsökkentő szereket is csak az ilyen betegek fele kapja.

A kutatók kimutatták, hogy a javasolt négyféle gyógyszert a teljes kombinációban csupán a szívbetegek 20 százaléka veszi be minden nap. Azt is tudjuk, hogy a gyógyszerszedés pontossága, a terápiahűség nem egyszerűen azon múlik, hogy fizetni kell-e a tablettáért, vagy ingyenes, de vizsgálatok tanúsága szerint az ingyen kapott készítmények megbízható szedése 64 százalékra tehető.

Ha ezeket a fontos gyógyszereket a biztosító költségmentesen adná a betegeknek, a teljes egészségügyi költségek a számítások szerint mintegy 14 százalékkal növekednének. Az ilyen betegek átlagos túlélési ideje az eddig dokumentált 8,21 élet-minőség szerint módosított évről 8,56 évre növekedne. Fontos, hogy a kutatók ilyenkor már nem egyszerűen évben adják meg valamilyen beavatkozás, kezelés eredményességét, hanem az élet minősége alapján módosított adatot idézik. Ezt könnyű megérteni: ha valakinek betegség, sérülés miatt egykori ifjúkorának 100 százalékos minőségű élete már csak feleannyit ér, akkor most legalább két életminőség szerint módosított esztendőt kell a beavatkozásnak adni ahhoz, hogy az eredmény ugyanannyit jelentsen, mint korábban egy életév.

Az egészségbiztosítók számára fontos adat az, hogy a kutatók számításai szerint a gyógyszerek ingyenességébe befektetett többletköltség hosszú távon jelentős hasznot hozhat. Ha a betegek a biztonságos, folyamatos és ingyenes gyógyszerellátás eredményeként nem kapnak, vagy csak lényegesen később kapnak ismét szívinfarktust, ritkábban kerülnek az igen drága ellátást jelentő kórházba, a betegenként jelenleg 114 000 dollár helyett a biztosító tényleges kiadásai 111 600 dollárra csökkennének.

A modellkísérlet nem pótolhatja a valódi vizsgálatot. Choudhry és munkacsoportja most indított el egy nagy, megfelelően kontrollált tanulmányt, amelynek nemzetközi elnevezése Post-MI-FREEE vizsgálat.

Itt olyan, infarktus utáni betegek sorsát követik, akik a javasolt ingyenes gyógyszeres kezelést kapják és ezeket az adatokat hasonlítják össze azokéval, akik a magánbiztosítótól a gyógyszerköltségeknek csak egy részét kapják meg.

(MTI-Panoráma - Matos Lajos)

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +24 °C
Minimum: +12 °C

Tovább növekszik a felhőzet, hajnalra a legtöbb helyen már borult égre számíthatunk. Az ország délnyugati felében van esély több helyen csapadékra, arrafelé ismétlődő jelleggel fordulhat elő eső, zápor, zivatar, utóbbi egyre kevésbé lesz jellemző. Lokálisan kiadósabb mennyiség is hullhat. Emellett néhol a keleti országrészben is előfordulhat zápor. A keleties szél helyenként élénk lesz, zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés előfordulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 10 és 16 fok között várható. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra