Ápolók, akik nem kapják meg a pénzüket

Milyen bérekkel csábítják külföldre a magyar ápolókat? Részletek itt.

Mintegy nettó 9 ezer forint szakdolgozói kiegészítő díjazást vezettek be a körzeti ápolóknál 2014-ben. A MESZK adatai szerint 2016-ban az érintettek ötöde nem kapta meg ezt az összeget munkáltatójától, ami még így is jelentős előrelépés a 2014-es 75 százalékhoz képest. Az idei évtől ugyanakkor bruttó 19500 forinttal megemelkedett a garantált bérminimum is, amit a háziorvosok egy része úgy oldott meg, hogy a plusz juttatást beépítette a kötelezően adandó fizetési többletbe. Csakhogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állásfoglalása szerint a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár - olvasható a medicalonline.hu cikkében.

A munkáltatók tehát nem hozhatnak olyan döntést, hogy nem fizetik ki a kiegészítő díjazást, illetve nem fordíthatják azt a megemelt bérminimum finanszírozására sem. Ennek ellenére a MESZK online kérdőívét kitöltő 1007 körzeti ápoló közül 334 fő, tehát nagyjából a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg az őt megillető plusz pénzt. Ennek ellenére csupán kevesen éltek a lehetőséggel, hogy bejelentsék problémájukat, ami után a NEAK gondoskodna a szolgáltató pénzügyi ellenőrzéséről.

Ma Magyarországon a körzeti ápolók 64 százaléka dolgozik a garantált bérminimumért, ami bruttó 180500 forint, de mint azt a felmérés eredményei mutatják, vannak, akik ennél is kevesebbet visznek haza. Eközben az ugyanolyan végzettséggel rendelkező pályakezdő ápolók alapbére mintegy havi bruttó 192 ezer, a nyugdíj előtt állóké pedig legalább 285 ezer forint, ha az egészségügyi ágazati bértábla hatálya alá tartozó szakrendelőben vagy kórházban dolgoznak.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Mindezek tükrében érthető tehát, hogy a MESZK kérdőívét kitöltő alapellátási dolgozók 96 százaléka válaszolt úgy, hogy szeretne a bértábla hatálya alá tartozni. Amennyiben viszont ezt mégsem sikerülne elérni, úgy a körzeti ápolók és a fogászati alapellátásban dolgozók elfogadhatónak tartanák a kiegészítő díjazást is, feltéve, hogy az a jelenlegi 20 ezer forintról legalább a két-háromszorosára emelkedne.