A nőknek általában évenkénti komplex nőgyógyászati vizsgálat javasolt, amelynek fontos része a méhnyakrákszűrés. A rendszeresség azért különösen lényeges, hogy ne csak a rákos sejteket, hanem azok előalakjait, vagyis a rákmegelőző állapotot is időben diagnosztizálni lehessen. Magyarországon egyébként évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, a betegség miatt pedig évente 450-500 nő hal meg.
Mint azt dr. Vermes Gábor nőgyógyász a HáziPatika.com-nak elmondta, a méhnyakrákszűrés során egy speciális eszköz segítségével mintát vesznek a méhszáj felületéről és a méhnyakcsatornából. A mintát ezután egy tárgylemezre kenik, lefixálják, majd citológushoz küldik véleményezésre. A szakember mikroszkóp segítségével megvizsgálja a mintában lévő sejteket és a látottak alapján részletes citológiai leletet állít ki.
Mit látunk a leleten?
A lelet egyik része a fertőzöttséget jelzi, vagyis azt, vannak-e a mintában baktériumok, gombák, egyéb protozoonok, élősködők, kórokozók. A másik pedig a tényleges citológia - ennél a kenet értékeléséhez régebben a Pap-beosztást alkalmazták, ami egy P0-tól P5-ig terjedő skálán alapult. "A P0 azt jelenti, hogy értékelhetetlen a kenet, a mintavételt meg kell ismételni. P1-es eredmény esetén makulátlan a kenet, minden sejt egyforma, míg P2-esnél a sejtek egészségesek, de nem egyformák. P3-as értéknél már látszik valamilyen elváltozás, de nem egyértelmű, hogy azt gyulladás vagy kezdődő daganat okozza, ezért ilyenkor, jellemzően valamilyen kezelést követően, szintén megismétlik a mintavételt. P4 esetén elég valószínű a daganat jelenléte, P5-nél pedig teljesen biztos" - magyarázta Vermes doktor, aki hangsúlyozta: a Pap-beosztás helyett ma már szinte mindenhol a Bethesda-rendszert használják.
Az esetleges rendellenesség eredetét és súlyosságát is megmutató Bethesda-rendszer szerint a citológiai lelet lehet negatív (amikor csak egészséges sejtek láthatóak a kenetben) vagy kóros (ilyenkor rákmegelőző állapotban lévő vagy igazoltan daganatos sejtek vannak jelen a mintában), illetve jelezhet valamilyen egyéb elváltozást (nem kóros lelet, de enyhe jelek utalnak gyulladásra). A kóros leletek osztályozása a következőképpen alakul:
ASC: kóros laphámsejtek
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- ASC-US (bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek)
- ASC-H (nem egyértelműen megítélhető, de nem zárható ki a súlyos laphámelváltozás)
SIL: laphámbeli elváltozások
- LSIL (enyhén atípusos, vagyis rendellenes sejtek, CIN I.-nek megfelelő sejteltérések)
- HSIL (súlyosan atípusos sejtek, CIN II. - CIN III.-nak megfelelő sejteltérések)
AGC: kóros mirigyhámsejtek
- AGC-NOS (bizonytalanul megítélhető kóros mirigyhámsejtek)
- AGC-FN (nem egyértelműen megítélhető, de a mirigyrák lehetőségét felvető sejteltérés)
AIS: hámbeli mirigyrák
Vermes Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, ha a páciensnél daganatot találnak, akkor minél hamarabb meg kell műteni. Továbbá az olyan súlyosabb elváltozások, mint a HSIL esetében is indokolt az operáció, hogy szövetmintát tudjanak venni a méhszájból, méhnyakból. A szakember felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a citológiához a látott kép is hozzátartozik, tehát az, hogy a nőgyógyász a vizsgálat során mit lát a méhszájon. Az LSIL például egy enyhébb elváltozás, amelynél, ha nincs kolposzkópos eltérés (kolposzkóppal vizsgálják a nőgyógyászok a méhnyakat), nem szükséges semmilyen beavatkozás. Amennyiben viszont LSIL mellett a méhszáj durván papilláris szerkezetű, valószínű, hogy - ugyancsak szövetmintavétel céljából - megműtik a beteget.
Ez segíthet, amíg várunk
Az LSIL egyébként egyike azoknak az elváltozásoknak, amelyeknél az orvosok a rákszűrés megismétlését javasolják. Erre jellemzően 2-3 hónappal később kerül sor. Bár a hosszú hetekig tartó várakozás kifejezetten idegőrlő lehet a páciensnek, Vermes doktor szerint hamarabb semmiképpen sem érdemes megcsinálni a mintavételt, mert nem lesz releváns az eredmény. A szakember hozzátette továbbá, hogy a méhnyakrák nagyon lassan progrediáló, azaz lassan kifejlődő betegség, így - főleg LSIL esetén - nem kell amiatt aggódni, hogy pár hét alatt szignifikánsan romlik majd az állapotunk.
Fontos ugyanakkor, hogy addig, amíg meg nem ismétlik a rákszűrést, a páciens figyeljen magára: étkezzen egészségesen, aludjon eleget, és ami a leglényegesebb, kerülje a stresszt. Mindemellett az orvosok általában olyan speciális készítmények alkalmazását is javasolják ilyenkor, amelyek stimulálják a beteg immunrendszerét és megvédik a gyulladásfokozó külső tényezőktől. "A hüvelyben használható készítmények abszolút jó eredménnyel kecsegtetnek. Azt látjuk ugyanis, hogy hatásukra az LSIL-ek és az ezekhez hasonló elváltozások visszafejlődhetnek. Súlyosabb elváltozások esetén is alkalmazhatóak, de kiemelendő, hogy a műtétet nem váltják ki" - magyarázta a nőgyógyász.
A rendszeres HPV-szűrés is javasolt
Mivel most már biztosan tudható, hogy a méhnyakrákot az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus, a HPV (humán papillómavírus) okozza, azon belül is jellemzően a vírus magasabb kockázati szintű típusai (pl. HPV 16,18), a méhnyakrákszűrés mellett érdemes HPV-szűrésen is rendszeresen részt venni. "HPV jelenléte nélkül nagyon ritka, hogy valakinél méhnyakrák alakuljon ki. Olyan persze előfordulhat, hogy a páciens megfertőződik a vírussal, és az ezt követő években elkezdődik egy daganatos átalakulás, de időközben a HPV eltűnik, mert az immunrendszer legyőzte" - mutatott rá Vermes Gábor, majd hozzátette: ha valaki évek óta monogám kapcsolatban él, elég 2-3 évente HPV-tesztet csináltatnia, aki viszont gyakran váltogatja a partnereit, esetleg rendszeresen védekezés nélkül él szexuális életet, annak évente sort kell kerítenie rá.
Legjobban: