Így kell helyesen kezet mosni

Vizsgálatok szerint a fertőzések 80 százaléka a kéz által továbbított kórokozók miatt jön létre. Ez rögtön érthetővé válik, ha tudjuk - amit egy 2012-es kutatás kimutatott -, hogy óránként átlagosan 3,6-szor nyúlunk az arcunkhoz (egy másik tanulmány szerint 16-szor). Ez 16 órás ébrenlétet feltételezve úgy 58 vagy akár 256 alkalom, hogy a kórokozót az orrunkba, a szemünkbe vagy a szánkba juttassuk, ahol már könnyebb dolga van. Jobb tehát nem piszkálni az arcunkat, de még fontosabb, hogy megtisztítsuk és tisztán is tartsuk a kezünk.

1. lépés: A legmegfelelőbb szappant

Kanadai kutatók 10 önkéntes kezére vittek fel ártalmatlan baktériumokat. A kísérletben résztvevőket aztán arra kérték, hogy próbáljanak megszabadulni a mikrobáktól szappan, antibakteriális szappan, kézfertőtlenítő kendő vagy alkoholos kézfertőtlenítő segítségével. Meglepő lehet, de a hagyományos szappan győzött.

Vicces kórházi videók a kézmosás fontosságáról Szerte a világon arra próbálják meg felhívni figyelmet, hogy a megfelelő kézmosás és az alapvető higiéniai körülmények mennyire sokat számítanak az egészség megőrzésében. A téma kórházi feldolgozása változatos, a humort sem mellőzik a kreatív szakemberek. Kattintson! A kísérletben nem szerepeltek a folyékony szappanok , méghozzá azért, mert ezek többnyire a triklozán nevű antibakteriális szert tartalmazzák, ahogy sok dezodor, arclemosó és fogkrém is. Csakhogy ezek elősegítik egyes baktériumtörzsek rezisztenciájának kialakulását, így e hatóanyag hosszú távon éppenséggel árthat az egészségünknek. Amikor szappan és víz nem áll rendelkezésre, akkor az alkoholalapú kézfertőtlenítő biztonságos alternatíva lehet, mert ez nem járul hozzá a mikrobák ellenállóképességének fokozásához.

2. lépés: Nem kell meleg víz

Mind a mai napig tartja magát a hiedelem, hogy a hatékony kézmosáshoz meleg víz kell. Ennek annyi az igazságtartalma, hogy az oldószerek magasabb hőmérsékleten hatékonyabbak, és a víz a legelterjedtebb oldószer. De arra semmiféle tudományos bizonyíték nincs, hogy ez a jelenség a kórokozók esetében is érvényes volna.

A Journal of Occupational & Environmental Medicine folyóirat beszámolója szerint a 4 és 48 Celsius fok közötti vízzel végzett kézmosás során a hőmérséklet változása az eltávolított baktériumok mennyiségét nem érintette. Egyszóval a kellemesen langyos víz tökéletesen megfelel.

3. lépés: Hab és fütyörészés

Ha valaki komolyan gondolja a kézmosást, akkor nem kapkodhatja el. Ha a zuhany alatt sokan énekelnek, akkor kézmosás közben miért ne fütyörészhetnének? Ennek értelme, hogy mire végigér a dallam, a tisztítóművelet is befejeződhet. Legalább 25 másodperces kézmosásra van szükség, amelynek során a szappanból minél több habot kell kicsikarni az erősebb hatás érdekében.

Legalább 25 másodperces kézmosásra van szükség

4. lépés: Jobb belegondolni

Bár nincs olyan mágikus képlet, amely a naponta feltétlenül szükséges kézmosás-számot meghatározná, néhány adatot azért fontolóra lehet venni. Mintegy 3000 fertőző csepp száll szanaszét egyetlen köhögés alkalmával: haladási sebességük 80 kilométer óránként. Ez semmi a tüsszentéshez képest, amely 40 ezer cseppet produkál. Ezekben a cseppekben a kórokozók szabad felületen is képesek túlélni egy órát. A H1N1 pedig akár három napig is kitart olyan nem porózus felületeken, mint az íróasztalok és a kilincsek felülete, és akkor még nem beszéltünk a kütyük kezelőszerveiről. Ezért aztán érdemes alaposan kezet mosni, különösen, ha megfázással küzdő emberek is vannak a környezetünkben.

5. lépés: Hajlított könyék

Figyelembe véve, hogy milyen gyakran érintjük meg az arcukat, a tüsszentések ellen ne a tenyerünkkel védekezzünk, hanem az arcunk elé húzott, behajlított karunkkal. Továbbá ne feledjük, hogy a kontaktlencséket is mindig frissen megmosott kézzel szabad csak igazgatni!

Forrás: Womenshealthmag.com