Az emlőrák felfedezésében az egyik legfontosabb módszer a mell rendszeres időközönként elvégzett önvizsgálata, melyet már fiatal korban el kell kezdeni. Ha a mellünkön bármilyen elváltozás észlelünk, azt mindenképpen mutassuk meg orvosnak, hiszen a végleges diagnózis csupán a fizikális vizsgálat alapján nem állítható fel. A következőkben azt vesszük sorra, hogy a mellben lévő csomón kívül milyen elváltozásokra kell még odafigyelni.
Változások a bőrön: az emlő bőrének megvastagodása, megnyúlása is figyelmeztető jel lehet, de az is előfordulhat, hogy a bőr pórusai jól láthatóvá válnak, a mell bőre pedig a narancshéjhoz hasonlóvá válik. Megtörhet a bőr egységessége is, az így kialakuló kisebb-nagyobb bemélyedések is jelezhetnek daganatot. De akkor is kérjük ki orvosunk tanácsát, ha a mellünk bőre hámlóvá, viszketővé válik, kipirosodik, esetleg begyullad.
Megváltozik a mell mérete vagy formája: a mellrák tünete lehet, ha a mellek formája vagy mérete jelentősen megváltozik - különösen, ha ez a változás csak az egyik emlőt érinti. Tudni kell, hogy a legtöbb nőnek aszimmetrikusak a mellei, tehát nem azonos méretűek. Ez teljesen természetes jelenség, ám, ha a két mell közötti különbség hirtelen megváltozik, vagy ha hirtelen lesznek láthatóan aszimmetrikusak az emlők, mindenképpen mutassuk meg orvosunknak.
Változások a mellbimbón: figyelmeztető jel lehet továbbá, ha megváltozik a mellbimbó mérete vagy színe, fájni kezd, esetleg minden ok nélkül - tehát nem menstruáció vagy várandósság miatt - nagyon érzékennyé válik. Mindenképpen forduljunk szakemberhez, ha a mellbimbónk befelé fordult, vagy ha annak ellenére, hogy nem várunk kisbabát és nem szoptatunk, folyadék ürül a bimbókból.
Gének és az emlőrák
Statisztikák szerint élete során minden 10. nőnél kialakul emlődaganat. Ráadásul az emlőrákos megbetegedések 10 százalékában a daganat egy örökletes génmutáció miatt alakul ki. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a nőknél már születéskor jelen vannak azok a genetikai hibák a génállományban, amelyek az emlődaganat kialakulására hajlamosítanak.
Az ilyen örökletes megbetegedések 25 százalékát az úgynevezett a BRCA-1 és BRCA-2 gének mutációi okozzák (a BRCA mutáció jelenléte más daganatos megbetegedésekre is hajlamosít, így például petefészekrákra, prosztatarákra, vagy vastagbélrákra).
A BRCA egyébként a Breast Cancer angol kifejezés rövidítése, amely emlőrákot jelent. A BRC- gének normál esetben az emlősejtek egészséges működéséért felelnek, ám ha ezekben a génekben eltérések, mutációk jönnek létre, akkor az daganatos betegség kialakulásához vezethet.
BRCA-gének szűrése
Ma már a fejlett genetikai vizsgálatoknak hála, lehetőség van az örökletes tényezők, így a BRCA-génmutációk szűrésére is. És bár fontos kiemelni, hogy a szervezetben azonosított BRCA-mutáció nem jelenti biztosan a mellrák kialakulását, ám ebben az esetben az átlagosnál jóval nagyobb a kockázat. Egy esetleges pozitív eredmény esetén felkészültebbek lehetünk, tudatos hozzáállással, rendszeres önvizsgálattal és gyakoribb szűrővizsgálatokkal pedig megelőzhetjük a nagyobb bajt.
Kiknek ajánlott a BRCA-szűrés?
Azoknak a nőknek, akiknek
- családjában 2-3 vagy többemlőrákfordult elő még 60 éves kor előtt,
- családjában 3 vagy több petefészekrákos eset volt bármely életkorban,
- egy családtagjában már kimutattak BRCA1- vagy BRCA2-mutációt.
