Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza, aminek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni - írtuk a betegségről szóló korábbi cikkünkben .
Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham során a gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelen lévő fehérvérsejtek aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.
Hormonok, allergének a lehetséges okok között
Az asztmát a betegség súlyossága alapján több csoportra lehet osztani, ám az általánosságban véve mindegyik típusra igaz, hogy éjszaka, vagy legalábbis napnyugta után rosszabbodhat a beteg állapota. Bár még az orvosok sem tudják 100 százalékos bizonyossággal, pontosan mi állhat a háttérben, vannak elméleteik .
Dr. Timothy McGee tüdőgyógyász szerint a fő bűnös a poratka lehet, amelynek kedvenc tápláléka a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtjei. Ennek megfelelően az apró élőlények legnagyobb mennyiségben például az ágyneműkben, párnákban találhatóak meg. Nem véletlen tehát, hogy éjszaka, alváskor, amikor hosszú órákat töltünk az ágyunkban, erős tünetekre ébredünk. Ugyanezen metódus alapján az állatszőr is zavarhatja a beteget, főleg, ha a kutya, macska az ágyunkat jelöli ki fekhelyének.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A testünkben különféle hormonális változások zajlanak alvás közben, amelyek nem tesznek jót az asztmásoknak. Éjszaka a szervezet több stresszhormont, kortizolt bocsát ki, ami fokozhatja a gyulladást a légutakban, mutat rá dr. McGee. Egy másik elmélet szerint az éjszaka megnövekvő fehérvérsejtszám a megoldás kulcsa, amivel kapcsolatban Dr. Ryan Thomas tüdőgyógyász úgy vélekedik, hogy a tüdőfunkció csökkenését eredményezheti.
Ugyancsak ronthat a tüneteken, ha az asztma mellett valamilyen más betegségünk is negatívan befolyásolja alvásunk minőségét. Ilyen például az alvási apnoé , ami alvás közbeni légzéskimaradást jelent, és az érintett általában nem is tud róla, csak a mellette fekvő észleli a problémát. "Az alvási apnoé fokozza a légutakban lévő gyulladást, ez pedig - főleg éjszaka - súlyosbíthatja az asztmát" - mondja Dr. Thomas. Ingerelhet a reflux is, a gyomorsav vízszintes helyzetben, alvás közben ugyanis könnyebben visszafolyik a torokba.
Forduljunk szakemberhez
Összességében elmondható, hogy bármi is magyarázza az éjszakai állapotromlást, a tünetek azt jelzik, nincs jól kezelve az asztma, vagy valamilyen olyan kezeletlen/nem jól kezelt egyéb betegségünk van, amely rossz irányba tereli szervezetünk működését. Ha tehát huzamosabb ideje észlelünk zavaró, visszatérő panaszokat alvás közben, célszerű szakemberhez fordulni, hogy megelőzzük a szövődmények kialakulását.
Lehet, hogy az asztmagyógyszer cseréjére lesz szükség, de elképzelhető, hogy a szakember különféle allergénekre fog tesztelni minket, hogy a jövőben hatékonyabban szűrhessük ki azokat, amelyekre érzékenyebbek vagyunk. Ha a vizsgálatok során fény derül egyéb betegségekre, úgy azok kezelése is szükségessé válik.
Legjobban: