Felmérést indít az ELKH Ökológiai Kutatóközpont az invazív Hyalomma kullancsok magyarországi terjedéséről. A korábban elsősorban mediterrán területeken előforduló parazita egyre nagyobb számban tűnhet fel itthon is, a klímaváltozás ugyanis évről évre jobb körülményeket biztosít számára a Kárpát-medencében. A Kullancsfigyelő projekt vezetője, Dr. Földvári Gábor biológus szerint a vándormadarakon hozzánk eljutó példányok egyre nagyobb arányban megtelepedhetnek az ország területén. Korábban Budapest kellős közepén, a Margit-szigeten is találtak már belőle.
Nagyobbak és üldözik az áldozataikat
A kullancsok jellegzetessége, hogy kétszer-háromszor nagyobbak a hazai fajoknál, körülbelül akkorák, mint egy dinnyemag. A pajzsukon két nagyméretű pontszemük van, erre utal a Hyalomma görög szó is, amely tükörfordítással üvegszemet jelent. A hazai kullancsokkal ellentétben jól látnak, ráadásul nemcsak egy fűszálon vagy cserje levelén ülve várnak az áldozataikra, de aktívan vadásznak is, vagyis követik a kiszemelt célpontot. Viszonylag hosszú lábaik segítségével gyorsan tudnak mozogni. A Hyalomma kullancsok jellegzetességei a lábaikon lévő sárga csíkok, amelyek szabad szemmel is jól láthatók - magyarázta Dr. Földvári Gábor.
A vándormadarak testébe fúródva a vérszívók korai fejlődési szakaszban (lárva és nimfa stádiumban) már évtizedek óta eljutnak a térségbe, az itteni klímaviszonyok miatt azonban eddig nem igazán tudtak megtelepedni. A klímaváltozás miatt azonban a régióban is eléri az átlaghőmérséklet azt a tartományt, amelyben képesek továbbfejlődni, így egyre nagyobb arányban telepedhetnek majd meg ezek a vérszívók. "Ez nem csak egy elméleti szcenárió, a szomszédos országokban, sőt északabbra, például Németországban és Svédországban is egyre többször azonosították a Hyalomma kullancsokat. Ráadásul nemcsak a lárva és nimfa stádiumú állatokat, de kifejlett példányokat is találtak szarvasmarhákon, lovakon, de embereken is" - hangsúlyozta a biológus.
Nemcsak erdőkben, de a nagyvárosok kellős közepén is találkozhatunk ezekkel a parazitákkal. Dr. Földvári Gábor és munkatársai már 2009-ben találtak egy Hyalomma marginatum nimfát Budapest kellős közepén, egy Margit-szigeten kóborló sünbe fúródva. Ez akkor egyedülálló felfedezés volt, a több ezer azonosított kullancs közül ez volt az egyetlen Hyalomma. A felfedezés azt bizonyítja, hogy egyelőre csak véletlenszerűen, de akár egy metropolisz közepén is felbukkanhatnak ezek az állatok.
Veszélyes kórokozót terjeszthetnek
A folyamat járványtani jelentőségét az adja, hogy a Hyalomma kullancsok teljesen más kórokozókat terjeszthetnek, mint a közönséges kullancsok. Ezek közül kimondottan veszélyes lehet a krími-kongói vérzéses lázat (KKVL) kiváltó vírus. Ez egy belső vérzésekkel és magas lázzal járó betegség, melynek halálozási aránya elérheti a 30 százalékot. Eddig elsősorban Afrikában és a Balkán országaiban fordulhatott elő, és nemcsak a kullancsokkal, de testnedvek és vér útján emberről emberre is képes terjedni. A vírus ellen termelt ellenanyagot már a hazai rágcsáló-populációban és mezei nyulakban is kimutatták. Sőt, kismértékben a hazai véradók némelyikének szervezetében is sikerült ezeket az antitesteket kimutatni, ami arra utal, hogy korábban már találkoztak a vírussal. Vannak tehát arra utaló jelek, hogy a kórokozó már megjelent az országban, ezért is fontos figyelemmel kísérni a vírust esetlegesen hordozó kullancsok megjelenését.
A krími-kongói vérzéses láz első tünetei a fertőzést követő két héten belül jelentkezhetnek. A leggyakoribb tünet a fáradtság, magas láz, ízületi fájdalom, gyomorfájás, súlyos esetben sárgaság, a bőrön véraláfutások jelentkezhetnek. Sok esetben szinte semmilyen, vagy csak nagyon enyhe és általános tünetek jelentkezhetnek, kezeletlenül viszont súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet.
A biológus szerint viszonylag kicsi az esélye, hogy a kórokozó az állatok vándorlásával kerüljön be az országba, a madarak testében ugyanis nem képes terjedni. A kullancs így csak akkor hordozhatja a KKVL vírusát, ha már az előző generációból átörökölte. Ennek esélyét az is növeli, ha Magyarországon ki tud alakulni egy olyan kullancspopuláció, amely az időjárás viszontagságait is túlélve képes szaporodni és elterjedni. A Kullancsfigyelő projekt célja, hogy a lakosság segítségét is bevonva feltérképezzék, hol alakulhattak ki esetleg kisebb populációk ezekből a példányokból. A kutatóközpont munkatársai az alábbiakat kérik a lakosságtól:
- Ha kullancsot észlelünk, készítsünk róla egy fotót. Az sem baj, ha nem a Hyalomma kullancsot sikerül lencsevégre kapni, a kutatók számára ugyanis hasznos információval szolgálhat bármelyik kullancsészlelés. A fotót a kullancs@ecolres.hu címre továbbíthatjuk.
- Az e-mailben tüntessük fel a pontos dátumot, amikor az állatot találtuk, illetve az észlelés helyszínét (településnév, földrajzi terület). Jelöljük meg azt is, hogy pontosan milyen területen találtuk a vérszívót (például talajon, valamilyen állaton, emberen). A kutatók számára az is hasznos információval szolgálhat, hogy a parazita melyik testfelületen szívott vért.
- Az állatot lehetőleg ne pusztítsuk el, hanem élve helyezzük egy jól zárható tégelybe. A kutatók ugyanis visszajeleznek a levélre, és ha valóban a Hyalomma kullancsot sikerült azonosítani, ki is mehetnek a helyszínre mintát gyűjteni.
Hyalomma kullancsot bárhol találhatunk, legnagyobb arányban azonban azokon a területeken fordulhatnak elő, amelyeket gyakran használnak pihenőként átvonuló vándormadarak (például tavaknál), és a közelben állatokat is tartanak. Dr. Földvári Gábor szerint a lakosság eddig nagyon segítőkész és aktív, már száz feletti visszajelzés érkezett, bár a Hyalomma kullancsot eddig nem találta meg senki.
Kedvezett a kullancsoknak a csapadékos időjárás
Habár a nyár első heteiben még sokat bosszankodhattunk a megszokottnál hűvösebb, esős idő miatt, a nálunk honos közönséges kullancsoknak igazából kedvezett a sok csapadék és az enyhe, párás idő. "A fagyok mellett a hosszú, száraz és forró időjárás is megtizedelheti a populációt. Igaz, ilyenkor sem kell félteni őket, hiszen egyfajta nyugalmi állapotba kerülnek, lecsökken az anyagcseréjük, és gazdát sem keresnek. A közönséges kullancs a késő tavaszi és kora őszi időszakban a legaktívabb, ilyenkor keres gazdát is leginkább. Kullancs miatti megbetegedéssel mégis a nyári időszakban fordulnak leggyakrabban orvoshoz az emberek, hiszen mi is ilyenkor töltjük a legtöbb időt a természetben" - hangsúlyozta a biológus.
