"Védekeznünk kell a járvány ellen, még ha nem is mondják"

Akárcsak a tavalyi évben, idén kora ősszel is felfutásnak indult a koronavírus-járvány egy újabb hulláma Magyarországon, ismét egy viszonylag nyugodtabban telt nyári időszakot követően. Vajon mennyiben játszik közre az időjárás a fertőzés terjedésében, illetve mit jelenthet ez az előttünk álló télre nézve? A témáról dr. Jakab Ferenc virológus professzorral beszélgettünk.

Június közepe óta a hivatalos kormányzati tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu nem közöl adatokat a napi új fertőzöttek számának részletes alakulásáról hétvégenként, a hétközi adatok alapján azonban így is kirajzolódik, hogy augusztus második felétől fokozatosan elkezdtek emelkedni a napi esetszámok. Magyarán elkezdődött a negyedik hazai járványhullám , immáron elsősorban az új koronavírus delta variánsa által hajtva. Hasonló időzítés és kezdeti tendencia mutatkozott meg a 2020. őszi-téli második hullám alkalmával is, amelyet aztán egy még erőteljesebb tavaszi fertőzéshullám követett, mielőtt nyárra jelentősen lecsendesedett volna a járvány. Bár a SARS-CoV-2 csupán másfél éve, tavaly márciusban bukkant fel itthon, ami összességében elég rövid idő, az eddigiek alapján mégis felmerül a lehetőség, hogy más légúti kórokozókhoz hasonlóan az új koronavírus terjedése is szezonálisan igazodik az évszakváltásokhoz.

"Valószínű, hogy van összefüggés a fertőzés és a környezeti körülmények között. A meleg, száraz, napsütéses időjárás általában véve nem kedvez a cseppfertőzéssel terjedő vírusoknak. Ezek ugyanis a szájból kiáramló váladékcseppek közvetítésével jutnak át egyik emberről a másikra, a nyári hőségben pedig a nyálcseppek is hamar kiszáradnak akár különböző felületeken megtapadva, akár már a levegőben, ennek mentén pedig maga a vírus is sokat veszít a fertőzőképességéből" - magyarázta dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új koronavírus és a külső környezeti körülmények pontos kapcsolatáról egyelőre nehéz tudományosan megalapozott megállapításokat tenni. Kevés olyan laboratórium létezik csupán a világon, amely alkalmas lenne megfelelő környezeti modellkísérletek lefolytatására fertőzőképes vírussal. Éppen ezért elsősorban tapasztalati úton lehet majd következtetéseket levonni ebben a kérdésben, ami viszont hosszú időt, éveket igényel.

A hűvös idő beköszöntével a járványügyi védekezésre is több figyelmet kell fordítani
A hűvös idő beköszöntével a járványügyi védekezésre is több figyelmet kell fordítani. Fotó: Getty Images

Az emberek viselkedése is sokat nyom a latban

A virológus kitért rá, akad egy másik nagyon fontos szempont, amelyet számításba kell venni a szezonalitás kapcsán. Az őszi-téli időszak ugyanis nemcsak hűvösebb, csapadékosabb időt hoz, de az emberek hétköznapi viselkedésére is kihatással van. Ilyenkor több időt töltünk zárt térben, beleértve olyan zsúfolt helyeket is, mint a tömegközlekedési eszközök, vendéglátó- és szórakozóhelyek belterei, ahol sok más emberrel kell osztoznunk a közös légtéren. Márpedig ez potenciálisan éppúgy kedvező helyzetet teremt a vírus terjedése számára, mint a kültéri környezeti tényezők változása. Csakhogy amíg az időjárás alakulására nincs befolyásunk, addig saját viselkedésünket tudatosan formálhatjuk. "A nyári lazítás után talán érdemes lenne újra több figyelmet fordítanunk a járványügyi védekezésre, függetlenül attól, hogy ezt bárki is szabályozza, megmondja-e számunkra vagy sem. Mind önmagunk, mind a közösség védelme érdekében be kell tartanunk néhány egyszerű, de nagyon hatékony óvintézkedést" - hangsúlyozta a szakember.

Kifejtette, maszkviseléssel, távolságtartással és rendszeres kézmosással egyaránt rengeteget tehetünk saját magunk és mások védelme érdekében. "Amikor a kézmosásról beszélünk, akkor valóban arról van szó, hogy nem kell folyton fertőtleníteni a kezünket. A SARS-CoV-2 egy viszonylag sérülékeny burkos vírus. Éppen ezért az alapos, szappanos kézmosás rendszeresen végezve ugyanúgy hatékony lehet" - tette hozzá.

A vakcinák önmagukban nem oldanak meg mindent

A Magyar Orvosi Kamra a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, a koronavírus-járvány negyedik hullámán négy lépésben lehetünk úrrá .

A tavaly őszi második hullámhoz képest a mostani negyedik hullám nagyban eltér a tekintetben, hogy ezúttal már a COVID-19 elleni vakcinák nyújtotta védelemre is számíthatunk a járvánnyal szembeni küzdelemben. Október közepéig mintegy 5,7 millióan vették fel a védettséghez szükséges teljes oltási sorozatot, illetve több mint egymillióan emlékeztető oltást is kaptak. "A vakcinálás fontos, mindenképpen szükség van rá. Önmagában azonban nem fogja megállítani a járványt. Az átoltottság és a járványügyi intézkedések betartása kéz a kézben, együtt működőképesek igazán. Egyik sem váltja ki a másikat" - szögezte le a virológus.

Az Európai Betegségmegelőzései és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint a magyar felnőtt lakosság körében az átoltottság 66,7 százalék. Jakab Ferenc ezt jónak nevezte, ellenpéldaként említve a szomszédos Románia és Szlovákia esetét, ahol jelentősen alacsonyabb az immunizált népesség aránya, és ahol ezzel párhuzamosan drasztikus fertőzéshullám alakult ki mostanra. Bár itthon is emelkednek az esetszámok, de alacsonyabb ütemben, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az oltások hatásosak. Mindazonáltal valóban megnyugtatónak szerinte azt tekinthetnénk, ha sikerülne átlépni a 80 százalékos értéket.

A jelenlegi tapasztalatok tehát összességében kedvező képet festenek a vakcinákról, hogy azonban mi várható hosszabb távon a jövőben, egyelőre korai lenne megjósolni. "Ezt szerintem most teljes nyugalommal egyetlen szakember sem tudná megmondani. Mindenesetre az elkövetkező néhány hónap megmutatja majd, milyen lesz a jövőnk. Ha azt látjuk, hogy ilyen átoltottság mellett a negyedik hullám viszonylag kisebb problémákat okoz Magyarországon, azaz kevesebb lesz a fertőzés és még kevesebb a kórházi kezelésre szoruló beteg, illetve a haláleset, akkor megnyugodhatunk. A vakcinálási program folytatásával így a jövőben is képesek leszünk reagálni szükség esetén a járvány fellángolásaira. Ha viszont azt látjuk, hogy a mostani átoltottság sem elég, mert újra kialakul egy erős járványhullám, akkor el kell gondolkodni egy még intenzívebb vakcinálási program bevezetésén" - hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc.

Kitért rá, a bizonytalanság jelentős részben a delta variáns megjelenésének szól, hiszen az sokkal agresszívebb, illetve könnyebben terjed, mint az eredeti vuhani törzs. A jelenlegi adatok mellett mindenesetre úgy tűnik, az oltások a delta variáns ellen is hatásosak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a beoltott emberek ne kaphatnák el a fertőzést: a vakcinák elsősorban a súlyos lefolyású, akár halálos kimenetelű megbetegedéstől védik a szervezetet. Azáltal, hogy csökken a súlyos megbetegedés veszélye, nemcsak saját egészségüket tudhatják nagyobb biztonságban az oltottak, hanem egyszersmind az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődésének kockázata is alacsonyabb.

"Ha a delta variáns által okozott járványhullámot ilyen vakcináltság mellett relatíve jól megússzuk, akkor szerencsések vagyunk és fellélegezhetünk" - foglalt állást a pécsi virológus. "Azt gondolom, aki beoltatta magát, megkapva az első és második, akár még a harmadik, ismétlő oltást is, továbbá maszkot visel zárt térben, odafigyel a távolságtartásra és a kézhigiénére, nyugodt lehet, mert kisebb valószínűséggel fog megfertőződni a delta variánssal. Kisebb az esélye a fertőződésre és főleg a fertőzés okozta súlyos kimenetelű szövődményekre."

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Utca emberét kérdeztük, tudja-e mi az anafilaxiás sokk

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26 °C
Minimum: +12 °C

A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés várható, azonban északon és az ország keleti felén erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés, arrafelé előfordulhatnak - néhol több hullámban is - záporok, zivatarok, sőt keleten egy-egy heves zivatar is kialakulhat. Délnyugat felől ugyanakkor megnövekszik a magasszintű felhőzet is. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, délkeleten kísérhetik a déli irányú szelet időnként élénk lökések, zivatarok környezetében viszont viharos lökések is lehetnek. A csúcshőmérséklet 21 és 29 fok között változik, a felhősebb északkeleti tájakon marad hűvösebb az idő. Késő estére 14 és 21 fok közé hűl le a levegő. Lesz némi változékonyság a nap folyamán, de fronthatást nem okoz.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra