Az Egészségügyi Világszervezet szerint a papagájkór néven is ismert bakteriális fertőzés, a psittacosis már több európai országban is felbukkant, először 2023 végén, de már idén is több esetet jelentettek - írja a CNN.
A papagájlázat egy, a Chlamydia családba tartozó baktérium okozza, amely számos vadon élő és lakásban tartott madárfajban, valamint baromfiban megtalálható. A fertőzött madarak nem mindig tűnnek betegnek, de légzés vagy ürítés révén tovább tudják terjeszteni a baktériumot.
Az emberek általában úgy kapják el a papagájlázat, hogy belélegzik a fertőzött madár ürülékéből származó port, vagy ha megcsípi őket, vagy csak érintkeznek a csőrével. Fertőzött állat elfogyasztása révén viszont nem terjed.
Nagyon ritka esetben emberről emberre is terjed a betegség. A legutóbbi esetek többségében az emberek háziasított vagy vadon élő fertőzött madarakkal érintkeztek, mielőtt megbetegedtek volna.
A legtöbb papagájlázat elkapó ember enyhe tünetekkel küzd, amely a beteg madárral való érintkezés után 5-14 nappal jelentkeznek. A leggyakrabban fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés, láz és hidegrázás jellemzi. Antibiotikumokkal szokták kezelni, és az emberre nézve ritkán halálos kimenetelű.
Az elmúlt hónapokban Németországban, Ausztriában, Svédországban bukkant fel a betegség. Dániában négy, Hollandiában egy ember halt bele a fertőzésbe.
A WHO azt is közölte, hogy az érintett országokkal együtt továbbra is figyelemmel kíséri a járvány kitörését. A szervezet arra biztatja az orvosokat, hogy figyeljenek oda a fertőzésre, a madártulajdonosokat és a madarakkal gyakran érintkező dolgozókat pedig a megfelelő kézhigiéniára figyelmezteti.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: