Már 7 hónap telt el a koronavírus-járvány kirobbanása óta, de még mindig nem tudjuk, hogy mikor lesz vége - vagy hogy egyáltalán vége lesz-e valamikor. A lehetséges hosszú távú forgatókönyvek némelyike ráadásul azzal számol, hogy ezentúl az időszakos karantén lesz az új norma a világban - írta meg az Index . A Nature által összefoglalt, felvázolt jövőképek között egyébként vannak nagyon, illetve kevésbé pesszimisták is, de az szinte biztos, hogy nem fog varázsütésre visszatérni az életünk a járvány előtti, jól megszokott kerékvágásba.
Jövő nyárig nem szabadulunk
Ahogy az más problémák esetén is lenni szokott, a különböző forgatókönyvek most is akár teljesen ellentétes dolgokat jósolnak a koronavírus-járvány alakulásával kapcsolatban. Van azonban egy közös pont: a kutatók csaknem egyöntetűen azt állítják, hogy jövő nyárig még szinte biztosan nem lesz vége az új típusú koronavírus okozta veszélyhelyzetnek. Addigra nagyjából 250 millió ember fertőz majd meg és mintegy 1,75 millió életet követel az új kór.
Ezen kívül egyes forgatókönyvek azzal számolnak, hogy a védőoltás csak körülbelül fél évig nyújt védettséget a COVID-19 ellen, ám ahhoz is hónapok (vagy akár évek) kellenek majd, hogy világszerte elérhetővé váljon a vakcina. A kór tehát lassabban, de továbbra is terjedni fog a világban, ezért időnként a korlátozások újbóli bevezetésére lesz szükség.
Sok a megválaszolatlan kérdés
Azonban a mai napig vannak megválaszolatlan kérdések, amelyek kétségbe vonják az előrejelzések megbízhatóságát. Ilyen például az, hogy mennyi ideig tart a koronavírus-fertőzés elleni védelem a felgyógyulás vagy az oltás után, illetve hogy szezonálissá válik-e a kór terjedése, vagy csupán a járványügyi intézkedésektől függ-e a járvány intenzitása.
A legtöbb szakember úgy számol, hogy a régóta jelen lévő koronavírusokhoz hasonlóan a SARS-CoV-2 ellen sem végtelen ideig tartó immunitás kialakulni. Ez alapján az a legvalószínűbb, hogy az influenzához hasonló, évente ismétlődő járványokra kell felkészülni - és ez még a jobbik eset lenne. A másik lehetőség ugyanis az, hogy szinte szünet nélkül terjed tovább a kórokozó.
Túlterhelt egészségügy, tartós távolság
Különösen borús előrejelzések láttak napvilágot Dél-Afrikával kapcsolatban, amely jelenleg az ötödik legfertőzöttebb ország a világon. A járványmodellezők szerint a mostani hullám szeptemberben tetőzik majd, és akkor mintegy egymillió aktív koronavírus-fertőzöttet tartanak majd számon. Novemberre pedig már a 13 milliót is elérheti a COVID-19 tüneteit produkálók száma. Így tehát még a legjobb esetben is az összeomlás szélére sodródik a dél-afrikai egyészségügyi rendszer. De a többi, súlyos válsággal küzdő országban is hasonló tendencia várható.
Közben egy Sao Paoló-i egyetem modellező biológusai - több mint 250 ezer modell lefuttatása után - arra jutottak, hogy ha az emberek 50-65 százaléka betartja a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedéseket - tehát a személyes higiéniát, a maszkviselést és a szociális távolságot -, és nagyjából 80 naponta részleges korlátozásokat vezetnek be, akkor elkerülhető lenne a járvány időnkénti fellobbanása a következő két évben. De hasonló következtetésekre jutottak a mexikói kutatók is. Ők úgy vélik, hogy ha a mexikóiak 70 százaléka betartotta volna a fertőzés elleni védekezés alapszabályait, akkor a nyár elején jelentősen mérséklődött volna az országban a COVID-19-cel összefüggő halálesetek száma.
A koronavírustól is véd az okosbuszmegálló - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
