London, 2008. február 2. (MTI) - A csimpánzokból izolált vírus elvezetheti a tudósokat a malária elleni védőoltás kifejlesztéséhez.
A kutatók immár két évtizede próbálkoznak egy olyan szer kifejlesztésével, amellyel sikerrel felvehetnék a harcot az évente egymillió halálos áldozat követelő gyilkos kórral - olvasható a BBC News hírei között.
Az Oxfordi Egyetem kutatói csimpánzokból izolált vírust használnak arra, hogy immunválaszt provokáljanak olyan sejtek részéről, amelyekbe a malária kórokozói befészkelik magukat.
A vizsgálatok épphogy beindultak és sikeresnek tűnnek, a vakcina akár már öt éven belül is kapható lesz.
A kutatók a genetikailag módosított csimpánz-adenovírust a malária kórokozójának génjével kombinálva próbálják megsemmisíteni a parazita egysejtűt, mihelyt az bejut a szervezetbe.
Korábbi vizsgálatokban a megfázást vagy gyomorbélhurutot okozó humán adenovírusok kifejezetten hatásosnak bizonyultak az effajta immunválaszok kiváltásában. Mivel azonban rengeteg ember átesett már humán adenovírus okozta fertőzésen, a kutatók a csimpánz-adenovírusoktól remélnek segítséget.
Mint a kutatást irányító Sarah Gilbert hangsúlyozta, a csimpánzok saját "adenovíruskészlettel" rendelkeznek, amelyek igen ritkán betegítik meg az embereket. Ennek következtében az emberi szervezet még nem fejlesztett ki immunválaszt e kórokozókkal szemben.
"Ezért választottuk ezt a vírust az új vakcina alapjául" - mondta el Sarah Gilbert.
Az Oxfordi Egyetem teamje csupán egyike azon tudóscsoportoknak, amelyek potenciális oltóanyagukkal a kísérleti stádiumhoz értek.
A betegség komplex volta miatt nehéz diónak bizonyult. A maláriát kiváltó egysejtű parazita gének ezreivel rendelkezik, lényegesen többel, mint számos olyan betegség kórokozója, amely ellen már kifejlesztettek oltóanyagot.
Vakcina híján az orvosok munkájukban csupán a gyógyszeres kezelésre támaszkodhatnak. A megelőzés egyetlen eszköze pedig az ágyat körülvevő moszkitóháló, amely meggátolja a vérszívókat abban, hogy éjszakai portyázásuk során bejuttassák a kórokozót áldozataik szervezetébe.
Mindez azt jelenti, hogy aligha tarthatók be a 2000-ben tett ígéretek, miszerint tíz éven belül a felére csökkentik a malária megbetegedési és halálozási mutatóit.
Mindazonáltal a szakértők meggyőződése szerint jelentős előrehaladás történt.
Colin Sutherland, a Londoni Közegészségügyi és Trópusi Járványtani Egyetem kutatója ígéretesnek nevezte oxfordi kollégái munkáját.
"Úgy gondolom, hogy közelebb kerültünk a vakcina megalkotásához, most jobban bízunk ebben, mint az előző évtized során. A gond az, hogy a megoldandó feladat nagyon összetett. Ám ha létrehozzuk az oltóanyagot, ez lesz az egyik legnagyobb eredmény a vakcináció történetében" - hangsúlyozta Colin Sutherland.
(MTI-Panoráma)
