Az újkeletű fertőző betegségek egyre gyakoribbak a világban, s ez ellen ellen globális stratégiával kellene védekezni - mondják a Londoni Zoológiai Társaság munkatársai, akik az 1940 és 2004 között megjelent 335 új fertőző betegség kialakulását és elterjedését vizsgálták.
Az újkeletű fertőző betegségek egyre gyakoribbak a világban, s ez ellen ellen globális stratégiával kellene védekezni - mondják a Londoni Zoológiai Társaság munkatársai, akik az 1940 és 2004 között megjelent 335 új fertőző betegség kialakulását és elterjedését vizsgálták. Berencsi György virológus azt állítja, semmivel sem vagyunk védettebbek az állatokról emberekre terjedő betegségekkel szemben, mint a forróégövi országok lakói. Némiképp az a szerencsénk, hogy Európában már száz évekkel előbb szétrombolta a természetet az ember, a trópusokon ez a folyamat csak most indult el, aminek egyebek között következményei a zoonózisok is.
Európa lakói semmivel sem védettebbek az újabbnál újabb fertőző betegségekkel szemben, mint mondjuk Dél-Amerika vagy Afrika országainak népei, mondta érdeklődésünkre Berencsi György virológus. Mindezt annak ellenére állítja, hogy az öreg kontinens már száz évekkel előbb szétrombolta természeti környezetét, a trópusokon viszont most indult meg ez a pusztító folyamat, amelynek legtragikusabb példája a dél-amerikai esőerdők irtása. A virológust azért kerestük meg, mert egy brit-amerikai kutatócsoport az utóbbi hatvan esztendő során feltünt 335 új fertőző betegség kialakulásának és elterjedésének vizsgálata során megállapította: az új kórságok trendje emelkedő, helyszínei jellemzően a természetkárosított trópusi területek, és többségük állatokról kerül át az emberre, olykor rovarok közvetítésével (zoonózisok). Az újkeletű betegségek több, mint 60 százaléka úgynevezett zoonózis - a kórokozók közel 72 százaléka vadállatokról került az emberre.
Berencsi György szerint nálunk jelenleg a globális felmelegedés hoz nemkívánatos változásokat egyebek között a költöző madaraknál és az ízeltlábúaknál, ami persze elválaszthatatlan attól a gazdasági ténytől, hogy Magyarországon soha nem voltak akkora liba-kacsa-pulyka-, illetve csirkefarmok, mint mostanság. Ezeket tömegesen tudják fertőzni a vándormadarak. Ez az oka annak is, hogy az állatorvosok ma a libafarmokon gyakrabban találnak nyugat-nílusi lázban szenvedő beteget, holott régebben csodaszámba ment, ha 20 évente előfordult egy-egy . De nem csupán az emberi megbetegedések változtak. Az állatok között is felbukkantak korábban nem ismert kórokozók.
Az a tény pedig, hogy évente 2 milliárd utast tartanak nyilván a légitársaságok, azt jelenti, hogy a legtávolabbi országra jellemző betegségek is eljuthatnak Európába. Ilyen a halálos tüdőgyulladást okozó kínai léguti fertőzés a SARS (súlyos akút respirátoros szindroma), amelynek denevérek a vírushordozói és 4 évvel ezelőtt mintegy 17 országban terjedt el. Szerencsére hazánkban nem.
Hogy lehet-e globális stratégiával küzdeni valamennyi új fertőző betegség terjedése ellen? A virológus szerint csak lépésről lépésre haladhatunk, hiszen eddig csak az infuenza-figyelést, a himlővírus kiirtását és - majdnem teljesen - a gyermekbénulás vírusa elleni védekezést sikerült globálissá tenni. Korunk nagy kihívása az ebola és az AIDS. Csak az utóbbi Afrikában 36 millió embert betegített meg, de kétszer ennyien lehetnek a fertőzöttek.
(2008.02.25. 10:48)
Népszava online - Népszava
